„Szerelmes kis fiacskám Rákóczi Ferencz” – milyen anya volt Zrínyi Ilona?

Búcsú nélkül

Az özvegy gyermekeivel márciusban érkezett Bécsbe, éppen a kis Ferenc születésnapján. Miután Bécs kapui előtt több órát is várakoztak, Kollonics Lipót bíbornok fogadta őket, akit a király bízott meg a gyámsággal, és a család ügyeinek rendezésével.

A bíboros az árvákat anyjuktól elszakította azzal az indokkal, hogy be szeretné mutatni őket a királynak. Azonban útközben a hintó megállt az Orsolya-rendi apácák zárdájánál, ahol a bíboros erőszakkal elválasztotta a két testvért, és Juliankát az apácák gondjára bízta.

Majd a kis grófot a jószágigazgatójához vitette, ahol három napot töltött. Három nap elteltével a bíboros kocsit küldött érte, hogy anyjától és testvérétől elbúcsúzhasson. Rákóczi visszaemlékezései szerint igazán keserves és nehéz volt a búcsúzás: „bárcsak Uram elibéd vittem volna könnyeimet, melyek anyám utolsó ölelésekor szemeimből ömlöttek. Utolsót mondok, mert többet nem engedték, hogy lássam őt… mert igen nagy volt köztem és néném közt a gyengéd érzelem, amely mindkettőnk részéről anyánkban egyesült, ő pedig viszonozta azt.”

Ez az alkalom volt az, amikor II. Rákóczi Ferenc és édesanyja, Zrínyi Ilona utoljára találkozott egymással. A kis grófot Csehországba vitték tanulni, Zrínyi Ilona egészen 1692-ig Bécsben tartózkodott. Akkor férje egy tábornokért és egy tisztért cserébe kiváltotta fogságából, így elhagyta Bécset, majd Magyarországot, és férjével együtt Nikomédiába (ma: İzmit, Törökország) költözött. Soha többé nem látta hazáját, fiát és leányát.

Zrínyi Ilona megpróbáltatásokkal, küzdelemmel teli élete tragikus sorsú: gondoskodó anyaként elsősorban gyermekei érdekeit tartotta szem előtt. Szoros kapcsolat, szeretet fűzte gyermekeihez, akik csodálták édesanyjukat.

Fia, Rákóczi Ferenc visszaemlékezéseiben ugyan szemrehányást tett anyjának Thököly akaratával szembeni engedelmességéért – habár ő maga is beismeri, hogy olykor anyja nem is tehetett volna másként –, mégis elismeri, hogy a hadjáratokban való hányattatása hasznára vált, hisz nemcsak lelke, teste is megerősödött ennek köszönhetően.

A családért és a birtokaiért való kitartó harca példaértékű volt gyerekei számára is, akikből anyjuktól való elszakításuk után sem sikerül kiirtani a hazájuk, népük iránti szeretet. Talán édesanyja példája, és neveltetésének általa adott alapjai is hozzájárultak ahhoz, hogy a „kis Ferkó”, a későbbi nagy fejedelem, II. Rákóczi Ferenc hazája küzdelmének élére állt, amikor – az 1703-as breznai kiáltvány szavaival – „ismét felszakadtak a nemes magyar nemzet régi sebei.”

1. Kígyó a szobában
2. Az ostromlott özvegy
3. Búcsú nélkül

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek