Valóban Bécstől független magyar akció volt Zrínyi 1664-es téli hadjárata?

Noha a téli hadjárat Zrínyi életének és katonai tevékenységének kétségkívül egyik legsikeresebb eseménye volt, vele kapcsolatban egy lényegi kérdés vita tárgyát képezi. A téma egyik legutóbbi összegzése szerint ugyanis „a magyar szakirodalomban egyöntetű a vélemény, hogy a Habsburg kormányzat nem akarta a téli hadjáratot, nem a Haditanács központi rendelkezésére, hanem Zrínyi kezdeményezésére gyűltek össze a magyar csapatok is”. Majd szinte megkérdőjelezhetetlenül állapítja meg, hogy a török hódoltsági hadakozás „az uralkodó és a Haditanács engedélye nélkül zajlott le”.

Ezen elképzelések megszületését a magyar történetírást a XIX. század második fele óta erőteljesen meghatározó és napjainkig ható nemzeti függetlenségi szemlélet motiválta. Ennek jegyében még annak a XVI–XVII. századnak az értékelésében is mindenáron a (Bécstől való) függetlenséget keresték, amikor Európában még egyetlen nemzetállam sem létezett. Így küzdhetett Zrínyi a független magyar királyságért, az önálló magyar nemzeti hadsereg felállításáért, és vezethette a Habsburg-hadvezetés engedélye nélkül a téli hadjáratot. Csakhogy a XIX–XX. század szemléletét helytelen visszavetítenünk évszázadokkal korábbra, amikor a magyar arisztokratáknak egészen más keretek között kellett politizálniuk.

Zrínyi Miklós kötődései

Az újabb kutatások alapján kijelenthető: Zrínyi kötődései, identitásai és lojalitásai jóval többfélék voltak, mint napjaink állampolgárainak. Egyfelől magyar és horvát anyanyelve mellett a Magyar Királyság akkori hivatalos nyelvét (a latint), a Habsburg Monarchia közvetítő nyelvét (a németet) is magas szinten bírta, miközben még olaszul, sőt valamelyest törökül is tudott. E nyelvi sokszínűség ugyanakkor az arisztokrácia esetében nem számított ritkaságnak. Ám ugyanerről tanúskodik Zrínyi gazdag könyvtára is.

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2019. téli számában olvasható.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején