„Szelídebben ölhetett” a justinianusi pestisjárvány, mint eddig gondoltuk
2020. május 7. 14:26 Múlt-kor
A justinianusi pestisjárványt, amely Kr. u. 541-től egészen 750-ig bezárólag rendszeres időközönként felbukkant a Bizánci Birodalomban, illetve a Földközi-tenger medencéjében, a történelem legpusztítóbb járványai között tartják számon. Egy nemrégiben napvilágot látott, matematikai modellekre alapozott tanulmány szerint azonban a történettudomány mindezidáig jócskán túlértékelte a Justinianus császárról (527-565) elnevezett, gyilkos járvány súlyosságát és annak halálozási rátáját.
Korábban
Lauren White és Lee Mordechai, a Marylandi Egyetem kutatói matematikai modellek felhasználásával próbálták felmérni a justinianusi pestis valós hatását a Bizánci Birodalomra. A modern járványkutatás eredményeire támaszkodva új modelleket dolgoztak ki azon célból, hogy azok alkalmazásával és a járványról szóló elsődleges források felhasználásával megvizsgálják a járvány valódi súlyosságát. Eredményeiket a Plos One tudományos portálon publikálták.
A modellek alkalmazásával arra a következtetésre jutottak, hogy a járvány terjedési útvonalai nem támasztják alá az elsődleges forrásokban leírt katasztrófa paramétereit, sem a halálozási ráta nagyságát, sem a járvány időtartamát tekintve. White kihangsúlyozta, munkájuk úttörőnek mondható, mivel a justinianusi pestis kutatása során a matematikai modellek használata elsődleges szerepet töltött be.
„Mivel a justinianusi pestisről szóló elsődleges forrásokban kevés a kvantitatív információ, ezért egy izgalmas lehetőség volt arra nézve, hogyan tudjuk a járvány kóroktanához köthető mai ismereteinket összekapcsolni a történelmi forrásokban leírtakkal” – magyarázta.
White és Mordechai a Bizánci Birodalom fővárosára, Konstantinápolyra koncentrált, mivel a városra Kr. u. 542-ben lecsapó járvány a történelmi forrásokban jól dokumentált. Egyes feljegyzések szerint a bubópestis a város félmillió lakosából 300 ezer emberrel végzett. Máshol azt olvashatjuk, hogy a járvány a Bizánci Birodalom lakosságának a felét megölte.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/ecfee62640b27ceff6456f5cf0e4470d.jpg)
Egészen mostanáig sok tudós hitelt adott ezeknek a forrásoknak. A tüdőgyulladással járó kór és a bubópestis, illetve a kettő kombinációja terjedési útvonalainak összehasonlítása után a tanulmány szerzői viszont arra jutottak, hogy egyetlen terjedési útvonallal sem igazolható a járvány forrásokban lefestett dinamikája.
A korábbi elemzések szerint a justinianusi járvány a Mediterráneum minden területén hasonló pusztítást végzett. White és Mordechai kutatásai szerint ez az állítás nem állja meg a helyét, mivel az ökológiai és a társadalmi mintákat alapul véve – úgymint a klimatikus viszonyok, népsűrűség – kizárt, hogy a pestis a Bizánc Birodalom minden régióját hasonlóan érintette.
„Az eredményink azt mutatják, hogy a justinianusi pestis a késő antikvitás időszakában a különböző városi területeken más-más arcát mutatta” – nyilatkozta Lee Mordechai környezettörténész, a tanulmány társszerzője.
White és Mordechai rájött arra, hogy több, korábban nem igazán vizsgált paraméter is fontos lehet az alkalmazott matematikai modellek eredményeinek kialakításában. White szerint ilyen tényező például a fertőzés bolhákról emberre történő átviteli aránya. Ezek a nagy fontosságú, minimális információval bíró változók az empirikus adatgyűjtés jövőbeli irányaira mutatnak.
„A járványhoz kapcsolódó matematikai modellekkel való munka különösen izgalmas volt, mivel lehetővé tette számunkra, hogy a vitatott történelmi téziseket egy új lencsén keresztül vizsgáljuk” – mondta Mordechai.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/524f1409c7ca4afc82289a77ca269c7f.jpg)
![Múlt-kor magazin 2022/nyár](/ih0Ax/label/.cut-640x400/837.jpg)
nyár
Múlt-kor magazin 2022
- Lacikonyhák és társaik
- A gumigyártás és árnyoldalai
- A spanyol polgárháború külföldi önkéntesei
- A szabin nők közbelépése
- Hét híres fal
- Fugger Mária, a Pálffy család nagyasszonya
- Lajos Ágost és Marie Antoinette egybekelése
- A zalaújvári Festetics-kastély
- Horthy István és Edelsheim Gyulai Ilona esküvője
- Az első világháborúban kozákezredet vezetett az utolsó iráni sah tegnap
- Alig váltott ki sajtóvisszhangot a hajdúszoboszlói fürdő két háború közti megnyitása tegnap
- Önmaga védelmét látta el Fidel Castro a Moncada laktanya csúfosan végződő ostroma után tegnap
- Sikert sikerre halmozott a diplomáciában uralkodása idején I. József tegnap
- Interaktív technikai eszközök is segítik a geszti Tisza kastély kiállításának megismerését tegnap
- Cselszövéseivel saját magát is halálra ítélte Lope de Aguirre tegnap
- Folyamatosan lehet jelentkezni az MFB Otthonfelújítási Programjára tegnap
- Visszatér az éjszakai felvonulás a Debreceni Virágkarneválra tegnap