„Szárazon” küzdött az első világháborúban Oroszország

A kissé utópisztikus rendelet, amelynek bevezetésével nemcsak a hadsereg ütőképességét, de az emberek jólétének és életszínvonalának növekedését is várták, eléggé felemás hatást gyakorolt az orosz társadalomra.

Egyes statisztikai tanulmányokban örömódákat zengtek arról, hogy az élet vidéken pozitív irányban változott: a parasztok portái csinosodtak, tanyáik fejlődtek, a gazdák megtakarításai nőttek, a bűnesetek száma pedig visszaesett.

A „száraz” cári birodalom egyetlen károsultjai a medikusokat képző oktatási intézmények lettek, amelyek nem jutottak kellő számú felboncolható és tanulmányozható holttesthez, ugyanis a nagy józanságban az öngyilkosságok száma is jelentősen csökkent.

Az Orosz Birodalomban, ahol „még a háziállatok is sokkal vidámabbak lettek,” azonban sokan nem tudták kezelni az alkoholhiány következtében kialakuló helyzetet. A feldühödött tömegek, miután nem kaphatták meg napi vodka fejadagjukat, országszerte több száz kocsmát vertek szét.

A spontán rombolás végül illegális szeszkészítésbe csapott át. Az emberek megtalálták a módját, hogyan készítsenek alkoholos italokat. Ezeknek a sokszor az egészségre ártalmas kotyvalékoknak az alapját a lakk, a fűrészpor és a cukorrépa adta.

Azok pedig, akiknek a szervezete nem bírta ezen kétes minőségű italok elfogyasztását az illegális drogokhoz nyúltak; a kokain és az ópium fogyasztók száma meredeken emelkedett a cár birodalmában.

A közjó előmozdítása érdekében bevezetett alkoholtilalom egyébként egy igen kockázatos lépés volt, mivel az ország bevételének harmada az alkoholos italokra kivetett adókból származott. A jelentős pénzkiesés ellenére a bolsevikok, akik 1917-ben kivégezték a szesztilalmat bevezető cárt és annak teljes családját, is életben tartották a rendeletet egészen 1925-ig.

Ekkor azonban már nem volt mese, az állami bevételeket, így az alkoholos italokra kivetett adók jelentős részét is, az ország iparosítására és a polgárháború által megtépázott gazdaság felpörgetésére kellett fordítani.

A következő „száraz időszakra” 20 évet kellett várni. Az oroszok a német kapituláció napján 1945. május 9-én teljesen kifogytak a vodkából, ugyanis a győzelemittas, ünneplő moszkvaiak minden fellelhető égetett szeszt megittak a fővárosban.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

28. A második világháború
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Argentínában sem menekülhetett sorsa elől a „végső megoldás” végrehajtója, Adolf Eichmann
• Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
• A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
• A gyógyszeriparban, a közlekedésben és a számítástechnikában is óriási előrelépést hozott a II. világháború
• 1946-ban zárták be az utolsó, japán-amerikaiakat fogva tartó koncentrációs tábort
• Gránát elé vetette magát a brit katona, hogy megmentsen egy anyát és gyermekét
• Mindössze három fogolynak sikerült elmenekülnie a „nagy szökés” során
• Második világháborús tankot emeltek ki egy folyóból a Fülöp-szigeteken
• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához