Ha nagymama egy téli péntek délelőttön lehúzta a gázról a bablevest, majd elővette nemcsak a palacsintasütőt, hanem a habverőt is, indiántáncot jártunk a bátyámmal: smarni lesz! Mert a palacsintatésztát sprudlival, csillagfejű habarófával is simára lehet keverni, de a smarniba tojáshab kell, ugye? Ujjé!

Ennek a látszólag végtelenül egyszerű fogásnak fennkölt magyar neve is van: császármorzsa, amely a Kaiserschmarrn pontos fordítása. (A híres pesti Kis Pipában, ahol minden aggályosan magyar volt, az előző századfordulón „királymorzsa” néven szerepelt az étlapon, ám ezt a titulust nem sikerült meghonosítani.)

Adj a császárnak!

A smarni Ferenc József kedvenc ételei közé tartozott, amit az osztrákok egybehangzóan állítanak (nem is vitatjuk), és amihez legendák egész sora fűződik. Mint például az, hogy a Kaiser bohó ifjúkorában egyszer ő maga állt neki éjjel, titokban palacsintát sütni, csak persze elrontotta… Vagy hogy nem ő rontotta el, hanem egy fiatal szakács, aki – más alapanyag hirtelen nem lévén kéznél – a szétmállott palacsintából ijedtében új ételt kreált, és a lekvárral dúsan nyakon öntött tésztát feltálalta az uralkodónak, neki pedig annyira tetszett a fiú leleményessége, hogy kirúgás helyett még ki is tüntette… Vagy hogy az udvari séfek az alakjára borzasztóan vigyázó Sisinek akartak kedveskedni egy könnyű (?) édességgel, de neki nem ízlett, áttolta a tányért a férje elé, aki tüstént kijelentette, hogy ilyen jót még nem evett… Az is megható magyarázat, hogy a fiatal Ferenc Józsefnek egy falusi fogadóban Kratzetét készítettek (a bajor falusi konyha specialitása, egy az egyben ugyanaz, mint a smarni, csak sós, és hús mellé, valami mártással szokás tálalni, bár egymagában is megáll a lábán), a gazdasszony viszont valami nagyon finomat akart adni a magas vendégnek, ezért tojáshabbal, cukorral sütötte, és lekvárt kínált hozzá.
Ez mind igen szép, csak hát az uralkodót még a legspártaibb hadgyakorlatra is különvonat kísérte felszerelt konyhával, és az alapanyagokat is Bécsből szállították. 

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2025. tél számában olvasható.