Római kori utakat és ókori folyómedret azonosítottak Koperben
A szlovéniai Koper mellett zajló leletmentő ásatások során azonosított római kori úthálózat és az ókori folyómeder feltárása új megvilágításba helyezi az isztriai partvidék történelmi topográfiáját. A szlovén hírügynökség (STA) pénteki beszámolója alapján a 2020 óta tartó munkálatok bebizonyították, hogy a helyi tájképet az ókorban jelentősen átalakították, és a vizsgált Sermin-domb eredetileg egy sziget volt. A leletek egyértelműen demonstrálják a Római Birodalom korai mérnöki és infrastrukturális beavatkozásainak kiterjedtségét a térségben.
- A szlovéniai Koper melletti Sermin-dombnál végzett leletmentő ásatások során kiterjedt római kori úthálózatot és egy ókori folyómedret tártak fel a szakemberek.
- A leletanyag bizonyítja, hogy a terület a történelem előtti időkben szigetként funkcionált, amelyet a rómaiak a Krisztus előtti második századtól kezdve intenzív tereprendezéssel alakítottak át.
- A tengerszint alatt több méterrel azonosított útszakaszok, gátak és leletek feltárása alapvetően formálja át az isztriai partvidék ókori topográfiájáról alkotott eddigi tudományos képet.
Az Arhej régészeti vállalat szakemberei Ana Plestenjak ásatásvezető irányításával fejezték be az új helyi bekötőút építését megelőző leletmentés utolsó szakaszát. A délnyugat-szlovéniai Koper városához tartozó Sermin-domb lábánál folytatott kutatások során a régészek folyamatos emberi jelenlétet regisztráltak az újkőkorszaktól kezdve.
A magaslat korai, bronzkori és vaskori betelepültségét követően a terület életében a legdrasztikusabb változást a Római Birodalom terjeszkedése hozta el a Krisztus előtti második században. A hódítók megjelenése az addig jórészt természetes környezet tudatos és intenzív átszervezését, valamint a táj nagymértékű infrastrukturális átalakítását eredményezte.
Az első századra datálható római kori leletanyag legjelentősebb részét egy hat nyomvonalból álló úthálózat adja, amely a domb különböző részeivel teremtett összeköttetést. A korabeli mérnökök viszonylag egyszerű technológiát alkalmaztak a közlekedési folyosók kialakításánál, az utakat kőzúzalékos alappal és finom homokréteggel látták el. A hálózat feltárt leghosszabb egybefüggő szakasza megközelítőleg négyszáz métert tesz ki.
A közlekedési infrastruktúra mellett a régészek kiterjedt vízelvezető árkokat, kőtámfalakat, egy részben már korábban megkutatott római villagazdaság maradványait, valamint az első és az ötödik század közötti időszakból származó sírokat is dokumentáltak.
A kutatás legmeglepőbb eredménye a Rižana folyó több mint kétezer éves, a jelenlegi tengerszint alatt fekvő ókori medrének azonosítása volt a vizsgált nyomvonal nyugati felén. Az ásatási adatok egyértelműen bizonyítják, hogy a vízfolyás a történelem előtti időkben a Sermin-domb keleti és nyugati oldalát egyaránt mosta, így a magaslat természetes szigetként emelkedett ki a környezetéből. A rómaiak a terület elfoglalása után nagyszabású vízszabályozási munkálatokba kezdtek, és hatalmas kőtömbökből épített gátakkal próbálták mederbe szorítani az áramlatokat, végleg megváltoztatva ezzel a partvidék domborzatát.
Ez is érdekelhet
A terepi munkálatok komoly technikai kihívások elé állították a szakembereket, mivel az egykori római partvonal nagyjából két méterrel a mai szint alatt húzódott, így a legmélyebb feltárási pontok két és fél méterrel a jelenlegi tengerszint alatt helyezkedtek el. A mocsaras altalaj és a magas talajvízszint folyamatosan nehezítette a kutatást. Az extrém körülmények ellenére nagy mennyiségű kerámiatöredéket, tetőcserép-maradványt és bronztárgyat mentettek meg, amelyeket a Koperi Regionális Múzeum vett át tudományos feldolgozás céljából.
A felfedezés fontosságát növeli, hogy a Római Köztársaság az isztriai régiót stratégiai bázisként használta a Balkán-félsziget belső területeinek meghódításához, így a most feltárt logisztikai csomópont és úthálózat e katonai és kereskedelmi expanzió fizikai lenyomata.
