Péntektől látogatható Victor Vasarely életműkiállítása a Szépművészeti Múzeumban

Budapest, 2026. május 13. Victor Vasarely Quivar (Újvár) című alkotása (balról) a Vasarely 120 című, a művész születésének 120. évfordulójához kapcsolódó életmű-kiállítás sajtóbemutatóján a Szépművészeti Múzeumban 2026. máj

"A tárlat lehetőséget ad arra, hogy ne csupán a jól ismert Vasarelyt lássuk, hanem újra felfedezzük azt a rendkívül összetett, gondolkodó, kísérletező művészt, aki egész életében a látás törvényeit kutatta" - mondta Zombori Mónika, a tárlat egyik kurátora a kiállítás szerdai sajtóbemutatóján.

Kiemelte: a tárlat bemutatja, hogy Vasarely művészete nem egyszerűen stílustörténeti kérdés, hanem a 20. századon átívelő, azzal párhuzamosan kibontakozó radikális szemléletváltás eredménye. "Ebben az értelemben Vasarely nemcsak művész, hanem egy vizuális gondolkodásmód megalkotója, ami a művészeten túl a dizájnra, az építészetre és a mindennapi képi kultúránkra is hatással volt, és hatása a mai napig is érzékelhető" - emelte ki. Hozzáfűzte: a kiállításon a látogatók végigkövethetik, hogy a Pécsen született, de Budapesten művésszé váló Vásárhelyi Győző hogyan vált a francia főváros művészeti elitjéhez tartozó Victor Vasarelyvé, és ezzel egyúttal a 20. század nemzetközileg is meghatározó alkotójává.

Pócs Veronika, a tárlat másik kurátora a tárlatvezetésén beszélt arról is, hogy bár Vasarely élete nagy részét Franciaországban töltötte, identitásában, képi érzékenységének mélyrétegeiben és művészi gondolkodásában mindvégig megőrizte magyarságát. Ezt nemcsak művei címadásaiban, hanem azokban a kompozíciós ritmusokban és geometrikus szerkezetekben is nyomon követhető, amelyekben a magyar folklór ornamentális elemei is visszaköszönnek.

A művész születésének 120. évfordulójához kapcsoló tárlat átfogó módon vizsgálja Victor Vasarely művészetét, hiszen munkássága meghatározó szerepet játszott a háború utáni geometrikus absztrakció, valamint az op-art kibontakozásában, és máig alakítja a vizuális kultúráról való gondolkodást.
Az idén megnyitásának szintén 120. évfordulóját ünneplő Szépművészeti Múzeum kiállításán látható műalkotások és dokumentumok a magyarországi tárlatok történetében korábban nem látott teljességgel igyekeznek megrajzolni Vasarely életművét.

Magyarországon legutóbb 1969-ben, a Műcsarnokban rendeztek hasonló léptékű kiállítást Vasarely alkotásaiból. A mostani tárlat elsősorban a művész által alapított budapesti kollekcióra épít, amely a legnagyobb és legátfogóbb Vasarely-közgyűjtemény a világon, de kiemelkedő, eddig Magyarországon még nem látott művek is érkeztek az aix-en-provence-i Fondation Vasarelyből, de a pécsi Vasarely Múzeumból és magángyűjteményekből kölcsönzött műtárgyak is gazdagítják az évfordulós tárlatot.

A kiállítás időrendben követi Vasarely pályájának fő alkotói korszakait, a korai, figurális kísérletektől a geometrikus absztrakció letisztult rendszerein át az optikai jelenségek tudatos szerkesztéséig. A látogató megismerheti, miként törekedett Vasarely arra, hogy a művészet kilépjen a hagyományos műtermi keretek közül, hogy a mindennapi környezet, az építészet és a városi tér alakítójává váljon.

A műveket tematikus-kronologikus egységekben, öt szekcióban, a Korai művek, az Út az absztrakció felé, A kinetizmus születése, az Op-art és a Művészet mindenkinek elnevezésű kiállításrészekben mutatják be.

Vasarely művészetének középpontjában a mozgás kérdése áll a látás működésén keresztül. A kinetikus művészet a mozgás különböző formáit vizsgálja, míg az op-art, amelynek Vasarely az egyik legmeghatározóbb alakja, optikai jelenségek segítségével hoz létre vibráló, elmozdulni látszó képi struktúrákat. Ezen törekvésekhez kapcsolódik Vasarely "művészet mindenkinek" programja is, amely a művészet demokratizálását tűzte ki célul, vagyis olyan képi nyelv létrehozását, amely sokszorosítható, széles körben hozzáférhető és a mindennapi környezet alakításában is szerepet kap.

A kiállítás szervesen illeszkedik abba a nemzetközi újraértékelési folyamatba, amely a frankfurti Städel Museum 2018-as, majd a párizsi Pompidou Központban 2019-ben megrendezett nagyszabású tárlataival vette kezdetét, és amely Vasarely életművét új összefüggésekben, friss értelmezési horizontokon helyezi el.

Az életmű-kiállításhoz kapcsolódik a Magyar Nemzeti Galériában látható Kinetikus víziók. Nicolas Schöffer és Victor Vasarely dialógusban című kamaratárlata, amely a Szépművészeti Múzeum kiállításán kevésbé hangsúlyos, mégis meghatározó nézőpontokra koncentrál, különös tekintettel a Vonal-korszak műveire, a városligeti Neo Kortárs Művészeti Térben szeptember közepéig látható Vasarely Don’t Go Home című tárlat pedig a hatvanas–hetvenes évek kísérletező művészetének szemszögéből vizsgálja, hogyan hatott Vasarely a magyar művészetre. A három kiállítás közös, kedvezményes árú belépővel is látogatható.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

klímakutatás

• Sarkvidéki jégből vizsgálták a Római Birodalom gazdaságát
• Ősi tölgyfák őrzik a fekete halál ökológiai nyomait
• Ősi vízelvezető rendszereket vizsgálnak Norvégiában
• Második világháborús erdősítési program okozza Japán pollenválságát
• A talaj hőmérsékletétől függött a neolitikus kínai mezőgazdaság
• Az égetéses földművelés is formálta a múlt erdőtüzeit
• Folytatódik a kiotói cseresznyevirágzás történeti adatainak kutatása
• A klímaváltozás mérséklése megmentheti az UNESCO világörökségi helyszíneit
• Amerikai diákmozgalomból nőtt világméretű kampánnyá a Föld napja