Páratlan betekintést nyújtanak az ókori rómaiak életébe Pompeji maradványai
2021. június 20. 17:13 Múlt-kor
Alighanem mindannyian hallottunk már Pompeji pusztulásáról, amely a világtörténelem egyik leghíresebb vulkánkitörése során, i. sz. 79-ben következett be. Legismertebbé talán az az eljárás tette, amelynek során a vulkánkitörés áldozatainak a maradványait gipsszel öntötték ki, amely egyedülálló módon teszi emberközelivé a Vezúv közelében élő rómaiak utolsó perceit. Pompejit évszázadok óta kutatják, az újabb és modernebb technológiák segítségével pedig még többet tudhatunk meg az elpusztult városról.
Korábban
A halálos Vezúv
Pompeji, és a térség már nagyon régóta lakott terület volt, a legkorábbi ismert település az i. e. 7-6. századból származik. Előbb a görögök gyarmatosították, majd az etruszkok uralma alá került, hogy a görögök visszavegyék tőlük, végül pedig a szamniszok foglalták el, akiket a felemelkedő Róma az i. e. 4. században több háborúban vert le.
Pompeji szerepet kapott még a római köztársaság polgárháborúiban is, amikor Sulla csapatai megostromolták, majd a diktátor a saját veteránjait telepítette le a környéken, és ezt követően a városra viszonylag békés évtizedek köszöntöttek. A császárkorban a közeli Misenumban a római hadiflottának épült egy bázisa, ami azért jut jelentős szerephez, mert idősebb Plinius volt a parancsnoka i. sz. 79-ben.
A Vezúv kitörése idején Pompeji már egy virágzó, körülbelül húszezer fős város volt, amelyet azonban súlyosan megrongált az i. sz. 62-ben történt földrengés. Az ismétlődő földmozgások miatt a károk helyreállítása nem haladt túl gyorsan, de a várost a tizenöt évvel későbbi kitörés teljesen elpusztította. Köszönhetően az ifjabb Pliniusnak, a természeti katasztrófa leírása egy szemtanú beszámolójából maradt fent.
Ifjabb Plinius az ismert római történetírónak, Tacitusnak címzett leveleiben leírta például azt, hogy a vulkánkitörésben könnyű és lyukacsos kövek lepték el a környéket, lombos fenyő alakú felhőt lövellt ki a Vezúv, és elmeséli nagybátyja halálát is, amelyet a mérges gázok okoztak.
A város lakosságának jelentős része odaveszett a vulkánkitörésben. Egy részük bezárkózott a házába, ám a várost elárasztó vulkáni kő és hamu súlyától a házak egyszerűen összeomlottak, míg másokat menekülés közben ért a halál.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
