Ötezer éves nyakláncot tárnak fel Wrocław közelében
Jelentősen pontosíthatja a zsinegdíszes kerámia kultúrájának közép-európai elterjedéséről alkotott képet az a felfedezés, amelynek során egy ötezer éves, állatfogakból álló nyakláncot és emberi maradványokat tártak fel Délnyugat-Lengyelországban.
- Egy ősi kurgánban ötezer éves, negyvenkét állatfogból álló nyakláncot és egy férfi csontvázát azonosították a délnyugat-lengyelországi Wrocław közelében.
- A temetkezési hely a zsinegdíszes kerámia kultúrájához tartozik, amelynek vándorló népei a kerekek használatát és a laktóztoleranciát is elterjesztették Európában.
- A szakemberek radiokarbonos, genetikai és izotópos vizsgálatokkal elemzik a maradványokat, hogy pontos képet kapjanak az egykori nomádok étrendjéről és származásáról.
A Wrocławi Egyetem és a Wrocławi Orvostudományi Egyetem szakemberei eredetileg egy késő ókori temetőt vizsgáltak Żórawina település határában. A munkálatok zárószakaszában azonban egy sokkal régebbi, mintegy ötezer éves kurgánra bukkantak. Pawel Dabrowski antropológus tájékoztatása szerint a sírhalomban egy negyvenkét átfúrt fogból álló nyakláncot találtak. Az ékszer darabjai nagytestű emlősöktől, többek között farkasoktól, szarvasoktól és medvéktől származnak, csont- és borostyángyöngyökkel kiegészítve. Az elrendezés egyértelműen utal arra, hogy a fogakat egykor zsinórra fűzték fel.
Az ékszerek mellett egy felnőtt férfi csontvázát, egy harci kőbaltát, valamint két kisméretű kovakő pengét is azonosítottak. A fő temetkezés környezetében két további emberi koponya maradványait is feltárták, amelyek rituális áldozatként kerülhettek a kurgánba.
A felfedezés felveti annak lehetőségét, hogy a sírba egy kiemelkedő társadalmi státuszú személyt, feltételezhetően egy klánvezért temettek. A kőbalta kialakítása alapján a szakemberek a leletet megközelítőleg Krisztus előtt 2900-ra datálják. Ezzel egy időben a közeli Iwiny faluban egy hasonló, állatcsontokat rejtő halomsírt is találtak leletmentés során.
Az idei ásatási szezonban előkerült maradványokat átfogó természettudományos vizsgálatoknak vetik alá. A radiokarbonos kormeghatározás mellett a fogakból és csontokból nyert minták genetikai vizsgálata a származási vonalak azonosítását szolgálja. Az antropológusok a fogzománc mikrosérüléseiből és a csontszövet szerkezetéből kívánják rekonstruálni az elhunytak étrendjét, megállapítva a húsfogyasztás arányát, illetve a korai gabonafélék jelenlétét a táplálkozásban. Modern képalkotó eljárások segítségével a csontokon lévő betegségeket és genetikai rendellenességeket is feltérképezik.
Ez is érdekelhet
A feltárt kurgánok kulcsfontosságúak a zsinegdíszes kerámia kultúrájának megértésében. Ez a nomád népesség a Kaszpi-tenger és a Fekete-tenger vidékéről vándorolt Európa belseje felé. A Tomasz Gralak régészprofesszor vezetésével zajló kutatások rámutatnak, hogy ezek a csoportok korábban ritkán hatoltak be ilyen mélyen Délnyugat-Lengyelország területére.
A sztyeppei népek érkezése technológiai és biológiai változásokat hozott Európába. Hozzájuk köthető a kerekek elterjesztése, a kőrézkori technológiák felváltása a bronzöntéssel, valamint a laktóztolerancia génjének meghonosítása. A kedvező éghajlati viszonyok és a gazdag természeti erőforrások vonzották őket nyugatabbra, ahol fokozatosan átalakították a térség etnikai és kulturális arculatát.
