Ősi tánc nyomait fedezhették fel egy tízezer éves törökországi kőtálon
Egy mintegy 10 ezer éves mészkőtál töredékén két felemelt karú emberalak vesz körül egy rejtélyes figurát. A törökországi Nevalı Çoriban előkerült faragványt egyes kutatók táncjelenetként értelmezik, mások szüléshez vagy rituális szertartáshoz kötik. A különös ábrázolás pontos jelentése máig vitatott.
- A Nevalı Çoriban talált, 10 ezer éves kőtöredéken két emberalak vesz körül egy nehezen azonosítható figurát.
- A jelenetet táncként, szüléshez kapcsolódó szertartásként vagy más rituális ábrázolásként is értelmezték.
- Egy 2025-ös tanulmány egy mai anatóliai népi játékkal is párhuzamot vont, de ez nem bizonyítja a hagyomány tízezer éves folytonosságát.
Egy mintegy 10 ezer éves mészkőtál töredéke őrizhet egy különös őskori jelenetet: két felemelt karú emberalak vesz körül egy kisebb, rejtélyes figurát. A törökországi Nevalı Çoriban előkerült faragványt egyes kutatók az egyik legkorábbi anatóliai táncábrázolásnak tartják, de a kompozíció pontos jelentése máig nem tisztázott.
A fennmaradt, 19 × 13 centiméteres töredéken a két emberalak mozgásra emlékeztető testhelyzetben látható. Közöttük egy gyémánt alakú fejjel, kerek testtel és rövid végtagokkal rendelkező lény jelenik meg, amelyet korábban teknőshöz is hasonlítottak. A törött szélek alapján az eredeti díszítés a tál nagyobb részére is kiterjedhetett.
Yosef Garfinkel régész a 2003-ban megjelent, Dancing at the Dawn of Agriculture című könyvében a táncjelenet lehetőségét vizsgálta. Felvetette, hogy a központi alak akár egy nőt is ábrázolhat, így a faragvány közös táncot jeleníthet meg. Más értelmezések szüléshez vagy a születést ünneplő szertartásokhoz kapcsolják a kompozíciót. Egyik magyarázat sem tekinthető bizonyítottnak.
A faragvány értelmezéséhez egy 2025 decemberében megjelent tanulmány is új szempontot kínált. A kutatók a képen látható testtartásokat egy Anatólia egyes vidékein ma is ismert népi játékkal, a meşh-vel, más néven arı-val vetették össze. A játék résztvevői többek között felemelt karokkal és az arcukhoz érő mozdulatokkal vesznek fel jellegzetes pózokat.
A hasonlóság érdekes párhuzam, de önmagában nem bizonyítja, hogy ugyanaz a játék vagy szertartás tízezer éve változatlan formában létezik.
Ez is érdekelhet
Nevalı Çorit 1983 és 1991 között tárták fel Harald Hauptmann vezetésével. A délkelet-törökországi település a kerámia előtti neolitikum idején létezett. Lakóépületek, szobrok és T alakú kőoszlopokat tartalmazó monumentális építmények kerültek elő innen. A lelőhely építészeti emlékei a közeli Göbekli Tepe hagyományaival is rokonságot mutatnak.
A települést később elárasztotta az Atatürk-gát víztározója, de a régészeknek számos leletet sikerült megmenteniük. A különös kőtál töredékét ma a Şanlıurfa Régészeti Múzeumban őrzik. A faragvány továbbra is nyitott kérdéseket vet fel arról, hogyan fejezték ki közösségi élményeiket és hiedelmeiket a korai neolitikum emberei.
