Ősi kórokozókat vizsgáltak a grönlandi szemétdombokban
2026. június 19. 08:51
Különféle történelmi korszakokból származó grönlandi hulladéklerakók mikrobiológiai elemzése igazolta, hogy az olvadó permafrosztból kiszabaduló ősi kórokozók jelenleg nem jelentenek komoly közegészségügyi kockázatot. A Dán Műszaki Egyetem kutatói által vezetett vizsgálat a több ezer éves baktériumközösségek feltérképezésével új adatokat szolgáltat az egykori emberi és állati populációk életmódjáról.
Fotó: Louise Hindborg Mortensen
Korábban
A Frank Møller Aarestrup, a Dán Műszaki Egyetem (DTU) Élelmiszerügyi Intézetének professzora által irányított kutatócsoport 2020-ban és 2021-ben vett mintákat Nyugat- és Dél-Grönland területén. A Grönlandi Nemzeti Múzeum és Levéltár adatbázisa alapján azonosított, a permafroszt által konzervált ősi szemétdombok – valamint a skandináv betelepülőkhöz (vikingekhez) köthető téli karámok és nyári legelők – talajából DNS-szekvenálással rekonstruálták a történelmi baktériumközösségeket.
A vizsgálat során összesen 1207 baktériumfajt azonosítottak, amelyek jelentős része korábban ismeretlen volt a tudomány számára. Az eredmények rávilágítottak arra, hogy az emberi tevékenységtől mentes, érintetlen talajokhoz képest a történelmi hulladéklerakók lényegesen gazdagabb mikrobiommal rendelkeznek.
A genetikai elemzések során egyértelműen kimutathatók maradtak az emberi és állati szervezetből származó mikroorganizmusok, köztük az opportunista kórokozók és az antibiotikum-rezisztenciát hordozó gének is. A hulladék típusa erősen meghatározta a baktériumok összetételét: a korai dán gyarmati korszakból származó, Nuuk környéki, bomló fókabőröket tartalmazó helyszíneken például az ételmérgezést okozó Clostridium perfringens dominált, míg az állati tetemekkel teli gödrökben a Paraclostridium sordellii volt jelen nagy számban.
Bár a szakemberek olyan baktériumok nyomait is megtalálták, mint a botulizmusért felelős Clostridium baratii, Saria Otani egyetemi docens megállapította: a felszínre kerülő ősi mikrobákat az olvadékvízben gyorsan felváltják a helyi, modern környezeti baktériumok, így azok nem terjednek messzire az eredeti forrásuktól.
A vizsgált leletanyag mintegy négy és fél ezer év történelmét fedi le a világ legnagyobb szigetén. Grönland betelepüléstörténete rendkívül összetett: a területen a Krisztus előtti 2500 körüli időszaktól kezdve több paleo-inuit kultúra váltotta egymást, majd a 10. és a 15. század között az európai vikingek hoztak létre európai mintájú, állattartásra épülő településeket, amelyeket 1721-től a modern dán gyarmatosítás korszaka követett. Az állatcsontokból, ürülékből és mindennapi tárgyakból álló halmok régóta a régészek legfontosabb forrásai, ám a mikrobiológiai elemzés most kiegészítette a képet a korabeli higiéniai viszonyokkal és betegségekkel.
Anders Priemé, a Koppenhágai Egyetem professzora a kutatás kapcsán hangsúlyozta: bár a közegészségügyi kockázat jelenleg alacsony, a sarkvidéki területek a globális átlagnál háromszor-négyszer gyorsabb felmelegedése óvatosságra int. A szakember szerint a jövőbeli régészeti feltárások során az olvadó permafroszt miatt indokolt lesz a talaj mikrobiomjának rutinszerű monitorozása annak érdekében, hogy a klímaváltozás esetleges biológiai hatásai időben nyomon követhetők legyenek.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Különleges ókori aranynyelveket találtak Leukaszpiszban tegnap
- Azonosítottak három eltitkolt újasszír uralkodót tegnap
- A középkori lovagregények több mint fele elveszett tegnap
- Mégsem a túlvadászat okozhatta a mamutok kipusztulását tegnap
- Tömeges kivándorláshoz vezetett az 1946-os kielcei pogrom tegnap
- Hellenisztikus erőd leleteiből nyílt régészeti múzeum Agathoniszi szigetén tegnap
- Erőszak nyomait azonosították egy ősi Homo sapiens állkapcsán tegnap
- Kanizsai Miklós sírhelyét tárhatták fel az örvényeshegyi pálos kolostorban tegnap
