A világ legősibb barlangrajzára bukkantak Indonéziában 

Kép az ősi kéznyomatokról (Forrás: Ahdi Agus Oktaviana & Maxime Aubert / AP Photo)

A régészek szerint az indonéziai Muna szigetének mészkőbarlangjaiban talált kéznyomok akár 67 800 évesek is lehetnek. Ha a becslések helytállóak, ezek a motívumok a jelenleg ismert legősibb kéznyomatok.

Festmények alatt

A Jakarta Post beszámolója szerint Adhi Agus Oktaviana, az indonéz Nemzeti Kutatási és Innovációs Ügynökség (BRIN) régésze 2015 óta kutat hasonló alkotások után Muna térségében. A most datált kéznyomokat egy barlangban találta meg újabb festmények alatt. Ez a tény önmagában is alátámasztja, hogy a helyet évszázadokig használták.

Hogyan készültek a kéznyomok?

A barnás árnyalatú barlangrajzokat indonéz és ausztrál kutatók elemezték. Megállapításuk szerint az alkotók pigmentet fújtak a barlang falához érintett kezek köré, így hagyva hátra a jellegzetes körvonalakat. A kutatók közleményükben hangsúlyozták: ez a technika rendkívüli tudatosságra és művészi kifinomultságra utal.

Hegyes ujjvégek és szándékos átalakítás

Oktaviana szerint kezdetben nehéz volt meggyőzni kutatótársait arról, hogy valóban emberi kezekről van szó. A fordulópontot azok a részletek jelentették, amelyek egyértelműen emberi ujjakat idéztek. Érdekes, hogy több kéznyomnál az ujjvégeket szándékosan hegyesre formálták. Ez a megoldás egyedülálló stílusjegynek számít a térségben.

A tanulmány társszerzője, Adam Brumm, szintén a Griffith Egyetem régésze úgy véli, az alkotók talán nem pusztán kezet akartak ábrázolni. „Mintha szándékosan próbálták volna az emberi kéz képét valami mássá átalakítani – talán állati karmokat idézve” – fogalmazott Brumm. Szerinte a motívumok az ősi közösségek és az állatvilág közötti összetett szimbolikus kapcsolatra utalhatnak.

Precíz kormeghatározás lézerrel

A kutatók a barlangrajzok korát úgy határozták meg, hogy a kéznyomatok fölötti lerakódásokból öt milliméteres mintákat vettek, majd lézerrel elemezték, hogyan bomlott le az urán az idő múlásával egy stabilabb radioaktív elemhez, a tóriumhoz viszonyítva. Ez a módszerrel viszonylag pontosan meg tudták állapítani, hogy az alkotások legalább 67.800 évesek.

Mit mond el mindez az emberi vándorlásról?

Indonézia és környéke a világ legősibb régészeti lelőhelyei közé tartozik. Oktaviana szerint a barlangrajzok újabb bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy korai emberi csoportok vándoroltak át Sulawesin. „Ez azt is mutatja, hogy őseink nemcsak kiváló hajósok voltak” – idézte őt a Jakarta Post –, „hanem művészek is.”

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
  
• Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait