Őrültnek bélyegzett gitárduóban kezdte könnyűzenei karrierjét Szörényi Levente 

Szörényi Levente az 1968-as Táncdalfesztivál döntőjében (Kép forrása: Fortepan/ Szalay Zoltán)

A második világháború során a Szörényi család kénytelen volt elhagyni Magyarországot, így Levente egy ausztriai kisvárosban jött a világra. Bátyja, Szörényi Szabolcs szintén Kossuth-díjjal kitüntetett zenész, énekes-basszusgitáros, és a család számos más tagja is foglalkozott zenével.

Fél évvel Levente születése után a család visszatért Magyarországra, eredeti lakásukba azonban nem költözhettek vissza, ifjúkorát a nélkülözések jellemezték.

Szörényi bátyjával együtt elsőként hegedülni tanult keresztanyjától, Felvinczi Takács Alice hegedűművésznőtől, később énekelni, majd zongorázni, mandolinon játszani, végül gitározni tanult formális keretek közt. Első saját gitárját 1960-ban vásárolta, Franciaországban élő nagyanyjától kapott pénzből.

A testvérpár a gimnáziumi évek során gyakran lépett fel együtt gitárduóként, sokan az „őrült Szörényieknek” nevezték őket. Bajtala Jánossal és Kőszegi Imrével kiegészülve megnyerték az iskolai Ki Mit Tud?-ot, majd Ráduly Mihály csatlakozásával az országos verseny elődöntőjéig jutottak – ez volt a Mediterrán zenekar.

A zenekar hamarosan Koncz Zsuzsa és Gergely Ági énekesnőket kísérhette egyre nevesebb fellépéseken, és önálló műveket is kiadott. Szörényi a következő években a Balassa zenekarral lengyel és szovjet turnén is részt vett, majd 1965-ben csatlakozott az Illéshez.

Az 1960-as évek folyamán több zenekarral, így a Deák együttessel, a Stúdió 11-gyel és a Bergendy-zenekarral is készített stúdiófelvételeket, állandó tagként azonban nem csatlakozott.

Az Illés tagjai Siófokon, 1968 (Kép forrása: Fortepan/ Szalay Zoltán)

Az Illésben kezdte meg Szörényi a mindkettőjük karrierjét – és a magyar könnyűzenét – meghatározó közös munkát Bródy Jánossal, akivel a zenekar mellett Koncz Zsuzsa számára is szereztek dalokat.

1965-ben a Magyar Rádió amatőr vetélkedőjén végeztek az első helyen, majd 1966-ban második, 1968-ban első díjat nyertek a Táncdalfesztiválon.

Utóbbin a második helyet is közös szerzeményük zsebelte be Koncz Zsuzsa előadásában. Szörényi összesen hét albumon működött közre az Illésben, amely 1973-ban egy időre feloszlott, majd 1974-ben új tagokkal jött ismét létre.

1974-től Bródy Jánossal és Szörényi Szabolccsal a Fonográfban zenélt, tovább bizonyítva a dalszerzőpáros rátermettségét – 1980-ban Szörényi–Bródy: Az első 15 év címmel könyv is jelent meg munkásságukról.

A Fonográf mellett Szörényi Adamis Annával közösen szerzett albumot Kovács Kati énekesnőnek. 1983-ban a könnyűzenében Presser Gábor után másodikként átvehette az Erkel Ferenc-díjat érdemei elismeréséül. A Fonográf 1984-ben a Sportcsarnokban adott tripla koncerttel vonult vissza.

Az István, a király 1983-as bemutatója a Királydombon (Kép forrása: Fortepan/ Urbán Tamás)

Az István, a király ötlete már 1973-ban, a Jézus Krisztus szupersztár világsikerével felvetődött a szerzőpáros fejében, azonban még nem látták megfelelőnek az időt a megalkotására.

Végül új zenekaruk, a Fonográf készítette el a mű zenei alapját, és 1983. augusztus 18-án mutatták be a városligeti szánkózódombon, amelyet azóta hivatalosan is Királydombnak neveznek.

Az átütő sikerű művet sokan a rendszerváltás előszelének is tekintik, központi helyet foglal el a magyar zenetörténetben. 1983 óta Szörényi és mások is a magyar történelem számos szakaszát dolgozták fel rockopera formájában, 1993-ban szintén ő szerezte például az Atilla, Isten kardja című darabot is.

Az 1990-es és 2000-es évek folyamán több alkalommal összeállt újra az Illés, 1990-ben és 2001-ben a Metró és az Omega zenekarokkal közösen, 2004-ben pedig egy koncert erejéig a Fonográf is újra színpadra lépett Szörényi Levente fiával, Örssel kiegészülve.

Az évtizedek során Szörényi számos neves magyar zenésszel folytatott gyümölcsöző közös munkát, szólólemezei és filmzenéi szintén nagy sikert arattak. A zene mellett az utóbbi évtizedekben a borászatba, a régészetbe és – főként utóbbi tevékenységével kapcsolatban – az írásba is belefogott.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
• Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
• A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
• Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
• Sztójay Döme, a magyar Quisling
• "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
• Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
• "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"