Orosz légicsapások pusztították el a Csernobili Múzeum épületét

Fotó: Getty Images

A BBC szerint az orosz légierő 90 rakétával és mintegy 600 drónnal támadta a régiót, amelyből az ukrán légvédelem az eszközök túlnyomó többségét megsemmisítette. A bevetett fegyverek között szerepelt egy Oresnyik típusú hiperszonikus rakéta is, amelynek indítása politikai erődemonstrációnak tekinthető a korábbi, Sztarobilszk városa elleni ukrán műveletekre válaszul.

A csapások nem csupán a civil infrastruktúrát érintették, hanem felbecsülhetetlen értékű kulturális létesítményeket is. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tájékoztatása szerint a legújabb támadás gyakorlatilag megsemmisítette a negyven évvel ezelőtti nukleáris katasztrófának emléket állító, nemrég felújított Csernobil Múzeum épületét. A megközelítőleg 1350 darabos gyűjtemény negyven százalékát, köztük Marija Primacsenko elismert népművész egy festményét, valamint az orosz csapatok 2022-es csernobili kivonulásakor kitűzött ukrán zászlót a mentőcsapatoknak sikerült biztonságba helyezniük.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál jelentése alapján a pusztítás kiterjedt a főváros más történelmi és művészeti központjaira is. Kritikus károkat szenvedett Kijev legrégebbi, 130 éves művészeti múzeuma, a NAMU. Bár az intézmény által őrzött több mint 40 ezer műtárgy sértetlen maradt, a gipszfalak, ablakok és tetőablakok beszakadása miatt a múzeum határozatlan időre bezárta kapuit, a háború dacára újonnan megnyitott kiállításukat pedig le kellett bontani.

Szerkezeti károk keletkeztek a centenáriumát ünneplő Tarasz Sevcsenko Irodalmi Intézet épületében, a Kijevi Kisoperában, a Kijevi Városi Akadémiai Opera- és Balettszínházban, valamint a 46 éves, kulturális örökségvédelmi státusszal rendelkező Zsitnyij piacon is. A közeli Hinaus Galéria ablakai betörtek, de a 18. századi ukrán filozófus, Hrihorij Szkovoroda újonnan leleplezett mozaikjai épségben maradtak.

Az ukrán kulturális intézményrendszer a négy éve tartó háború kezdete óta folyamatos küzdelmet folytat a nemzeti gyűjtemények megmentéséért: a műtárgyak egy részét külföldre menekítették, másokat titkos és megerősített óvóhelyeken raktároztak el. A folyamatos fosztogatások és a fizikai megsemmisülés veszélye ellenére a múzeumok a mostani csapásokig igyekeztek fenntartani a működésüket. A friss infrastrukturális veszteségek azonban az ukrán kulturális örökségvédelem újabb krízisét jelentik.

Tetjana Berezsna, Ukrajna humanitárius politikáért felelős miniszterelnök-helyettese és kulturális minisztere a hétvégi események kapcsán úgy fogalmazott, hogy a kulturális központok elleni csapások a nemzeti emlékezet felszámolására irányuló kísérletek. Ezt a narratívát erősítette meg Ihor Klimenko belügyminiszter is, aki emlékeztetett: míg a múltban az orosz és szovjet vezetés a csernobili katasztrófa eltitkolásán fáradozott, ma azokat az intézményeket pusztítja, amelyek a történelmi tényeket hivatottak megőrizni.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején