UNESCO-támogatással védik a kozák örökséget Ukrajnában

A kijevi kulturális minisztérium közleménye szerint a tizennyolc hónaposra tervezett nemzetközi projekt egy átfogó intézkedéscsomagot foglal magában, amely Ukrajna egyik legjelentősebb kulturális örökségi helyszínének fizikai és szellemi megmentésére fókuszál.

A biztosított összegből finanszírozzák a szigeten található múzeumi épületek és kiállítóterek sürgős infrastrukturális javítását, továbbá fedezetet nyújtanak a folyamatban lévő és az újonnan induló régészeti feltárásokhoz is. A fizikai állagmegóvás mellett a program kiemelt figyelmet fordít az intézményfejlesztésre, az oktatási és ismeretterjesztő programok kidolgozására, valamint a helyi műemlékvédelmi szakemberek és muzeológusok speciális képzésére.

A projekt megvalósításának gyakorlati lépéseiről a napokban egyeztettek az ukrán kulturális tárca képviselői Chiara Dezzi Bardeschivel, az UNESCO ukrajnai irodájának vezetőjével, valamint Maria Acetosóval, a szervezet kulturális részlegének irányítójával. Ivan Verbickij ukrán kulturális miniszterhelyettes a találkozón hangsúlyozta: a fegyveres konfliktus idején a nemzeti kulturális javak megőrzése kritikus prioritás maradt a kormányzat számára. A tárcavezető-helyettes rámutatott, hogy a jelenlegi háborús körülmények között különösen fontos az időben meghozott döntéshozatal a veszélyeztetett műtárgyak szakszerű evakuálásáról és a megfelelő raktározási, illetve tárolási feltételek biztosításáról.

A kozákság bölcsője

A Dnyeper folyón, a mai Zaporizzsja városának közelében fekvő Horticja szigete az ukrán nemzeti identitás és államiság egyik legfontosabb szimbóluma. A stratégiai jelentőségű, több mint tizenkét kilométer hosszú folyami sziget a 16. századtól kezdve a zaporizzsjai kozákság politikai központjaként és megerősített katonai támaszpontjaként funkcionált. A független, katonai demokráciában élő kozákok évszázadokon át innen indították hadjárataikat az Oszmán Birodalom, a Krími Kánság, valamint a Lengyel–Litván Unió ellen, alapvetően formálva a kelet-európai térség kora újkori geopolitikai erőviszonyait.

A szigeten feltárt rendkívül gazdag régészeti leletanyag kronológiailag a bronzkortól és a szkíta időszaktól kezdve egészen a kora újkori kozák korig ível, így a terület fizikai megóvása a kelet-európai történelem kutatása szempontjából globális jelentőséggel bír. A jelenlegi orosz–ukrán háború, különösen a kahovkai gát 2023-as átszakadása és az azzal járó drasztikus vízszintcsökkenés új régészeti helyzeteket és azonnali leletmentési, örökségvédelmi feladatokat teremtett a régióban.

Az UNESCO és Svédország által most bejelentett támogatás ezen felbecsülhetetlen értékű, a fegyveres konfliktus által közvetlenül fenyegetett történelmi örökség intézményesített védelmét hivatott garantálni.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2018

• Több mint hétezer éves sajtkészítők nyomaira bukkantak Dalmáciában
• Széchenyi István apaszerepben
• Velünk evő középkor
• A történelem hét legrosszabb foglalkozása 
• II. András és IV. Béla
• A két Tisza
• Nellie Bly, az első száguldó riporter
• A zsibói Wesselényi-kastély
• Impresszumok forradalma