Önmaga védelmét látta el Fidel Castro a Moncada laktanya csúfosan végződő ostroma után

Fidel Castro (jobbra) és Camilo Cienfuegos

Instabil állapotok

Az 1898-as spanyol–amerikai háború után amerikai megszállás alá került Kuba 1902-től volt hivatalosan független, azonban a 20. század első felében a szigetországot turbulens politikai viszonyok jellemezték.

1906 és 1909 között újra amerikai csapatok szállták meg Kubát, de kivonulásuk után is puccsok, elcsalt választások és különféle felkelések követték egymást.

1933-ban következett be az „őrmesterek lázadása” néven ismert katonai puccs, amelynek egyik vezetője volt Fulgencio Batista. A továbbra is instabil légkörben Batista névlegesen a hadsereg parancsnoka lett, valójában azonban bábkormányokon keresztül ő gyakorolta a hatalmat az országban.

1940 és 1944 között ő maga volt a szigetország elnöke, miután egy populista platformot képviselve demokratikus választást nyert – 1940-ben máris új alkotmányt léptetett életbe.

Batista 1938-as látogatása az Egyesült Államokba

Hivatali ideje lejárta után Floridába költözött, majd 1952-ben visszatért Kubába, hogy újra elinduljon az elnöki székért. Miután nyilvánvalóvá vált, hogy a választást nincs esélye megnyerni, három hónappal annak kijelölt időpontja előtt katonai puccsal vette át a hatalmat, és felfüggesztette saját korábbi alkotmányát.

Batista az Egyesült Államok támogatását élvezve korábbi kormányzásához képest lényegesen korruptabb rendszert alakított ki.

A hazai és az amerikai szervezett bűnözéssel is jövedelmező kapcsolatot épített ki, és aránytalanul nagy kedvezményeket biztosított külföldi (főleg amerikai) vállalatoknak Kuba természeti kincseinek és mezőgazdaságának (különösen a cukornádültetvények) kiaknázására.

Az ekkor 25 éves jogász Fidel Castro az első ellenkező hangok közt volt, és az 1952-es márciusi puccsot követően bírósági indítványban követelte Batista eltávolítását. Alkotmányjogi érveit a bíróságok elutasították, innentől pedig kizárólag a fegyveres harcban látta a megoldást.

1. Instabil állapotok
2. Lelkes amatőrök
3. A forradalom folytatódik

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

klímakutatás

• Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
• Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
• Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
• Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
• Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
• Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
• A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
• Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”