A kubai rakétaválságot is megalapozta a disznó-öbölbeli fiaskó
2023. április 17. 11:20 Múlt-kor
62 éve, 1961. április 17-én szállt partra az a maroknyi, kubai emigránsokból álló haderő, amelytől az Egyesült Államok a szovjetbarát Fidel Castro vezette kommunista rezsim megbuktatását remélte. A terv kudarcot vallott, a Disznó-öblöt az amerikai vezetés egyik legnagyobb baklövéseként tartja számon a történelem. A CIA szervezeti válsága és hatalmi játszmái, rossz tanácsadók rossz javaslatai és a tétova – még tapasztalatlan – Kennedy elnök együttesen osztoztak a felelősségen.
Az invázió megszervezői a kubai lakosság támogatására is számítottak (a képen: diáktüntetés a Castro-rezsim ellen Havannában) (Wikipedia / Proto netdoc122 / CC BY 4.0)
Korábban
Kuba, a hidegháború kulcsszereplője
Kuba stratégiai jelentősége a hidegháború egyik „legfagyosabb” időszakában értékelődött fel. A forradalom 1959. január 1-jén aratott végső győzelme közvetve azt eredményezte, hogy a Szovjetunió az Egyesült Államok szomszédjává vált. A viszony a két fél ideológiai és politikai nézetkülönbsége okán nem lehetett baráti.
Az Egyesült Államok félelme túlmutatott azon, hogy szomszédjuk a Szovjetunió felé potenciálisan elkötelezett rezsim. Kuba precedenst teremtett, és egyáltalán nem volt rá garancia, hogy Latin-Amerika néhány további államában nem talál követőre a kommunizmus gondolata.
A feszültség hamar kiéleződött. A kubai vezetés földreformot vezetett be, valamint államosította azokat a cégeket is, amelyek korábban amerikai tulajdonban voltak.
Erre válaszul hiába reagált embargóval az amerikai vezetés, ezzel csak az ellenséges oldal malmára hajtotta a vizet, ugyanis ezután a kubai cukor szovjet kőolajért cserélt gazdát.
Az Egyesült Államok nem vállalt volna nyílt háborút Kubával, így mindent megtettek, hogy az események irányítását a háttérből végezzék.
Kellettek viszont áldozati bárányok, akiket frontvonalba lehetett állítani: választásuk értelemszerűen a kubai emigrációra esett.
Azok a kubaiak, akik nem fogadták el a Fidel Castro vezette rezsimet, kénytelenek voltak Amerikába menekülni – nagyrészt Floridában telepedtek le –, de nem adták fel a reményt, hogy visszatérhetnek szülőföldjükre. Tehát közös célért, de eltérő indíttatásból szövetkeztek az emigráció tagjai az amerikaiakkal.
A CIA az emigránsok közül toborozta azokat, akiket később Guatemalában, Puerto Ricóban és Nicaraguában képeztek ki. Az amerikai „inkognitó” megőrzése érdekében a kiképzőtáborok nem működhettek hazai földön, mert az már nyílt támogatása lett volna a Castro ellenes szervezkedésnek.
Noha már Dwight D. Eisenhower elnök kezdeményezte a kubai kormány destabilizálását, a valódi szerep utódjára, John Fitzgerald Kennedy elnökre és kabinetjére hárult, természetesen a CIA aktív közreműködésével.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2021
- Ókori emberáldozatok
- A magyar könnyűzene a hetvenes években
- Az MSZMP-tömegszervezetek mindennapjai
- Piranesi rézkarcbörtönei
- Itt a szép, itt a jó, itt a parázs gesztenye!
- A szepesgörgői Görgey–Csáky-kastély
- Magyar konyha a gulyás előtt
- A háztáji gazdálkodás kialakulása és szerepe
- Az Én évtizede a rockzenében
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére 16:05
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány 15:50
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája 15:05
- Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye is megtekinthető a PIM kiállításán 13:20
- Végrendeletében tiltotta meg Fred Astaire, hogy életéről film készüljön 11:20
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után 09:05
- Bár nem vett részt a jakobinus mozgalomban, börtönbe vetették Batsányi Jánost tegnap
- A németek által megalkotott tőrdöfés-legendával harcolta ki Sztálin a fegyverletételt tegnap