A kubai rakétaválságot is megalapozta a disznó-öbölbeli fiaskó
2023. április 17. 11:20 Múlt-kor
62 éve, 1961. április 17-én szállt partra az a maroknyi, kubai emigránsokból álló haderő, amelytől az Egyesült Államok a szovjetbarát Fidel Castro vezette kommunista rezsim megbuktatását remélte. A terv kudarcot vallott, a Disznó-öblöt az amerikai vezetés egyik legnagyobb baklövéseként tartja számon a történelem. A CIA szervezeti válsága és hatalmi játszmái, rossz tanácsadók rossz javaslatai és a tétova – még tapasztalatlan – Kennedy elnök együttesen osztoztak a felelősségen.
Az invázió megszervezői a kubai lakosság támogatására is számítottak (a képen: diáktüntetés a Castro-rezsim ellen Havannában) (Wikipedia / Proto netdoc122 / CC BY 4.0)
Korábban
Kuba, a hidegháború kulcsszereplője
Kuba stratégiai jelentősége a hidegháború egyik „legfagyosabb” időszakában értékelődött fel. A forradalom 1959. január 1-jén aratott végső győzelme közvetve azt eredményezte, hogy a Szovjetunió az Egyesült Államok szomszédjává vált. A viszony a két fél ideológiai és politikai nézetkülönbsége okán nem lehetett baráti.
Az Egyesült Államok félelme túlmutatott azon, hogy szomszédjuk a Szovjetunió felé potenciálisan elkötelezett rezsim. Kuba precedenst teremtett, és egyáltalán nem volt rá garancia, hogy Latin-Amerika néhány további államában nem talál követőre a kommunizmus gondolata.
A feszültség hamar kiéleződött. A kubai vezetés földreformot vezetett be, valamint államosította azokat a cégeket is, amelyek korábban amerikai tulajdonban voltak.
Erre válaszul hiába reagált embargóval az amerikai vezetés, ezzel csak az ellenséges oldal malmára hajtotta a vizet, ugyanis ezután a kubai cukor szovjet kőolajért cserélt gazdát.
Az Egyesült Államok nem vállalt volna nyílt háborút Kubával, így mindent megtettek, hogy az események irányítását a háttérből végezzék.
Kellettek viszont áldozati bárányok, akiket frontvonalba lehetett állítani: választásuk értelemszerűen a kubai emigrációra esett.
Azok a kubaiak, akik nem fogadták el a Fidel Castro vezette rezsimet, kénytelenek voltak Amerikába menekülni – nagyrészt Floridában telepedtek le –, de nem adták fel a reményt, hogy visszatérhetnek szülőföldjükre. Tehát közös célért, de eltérő indíttatásból szövetkeztek az emigráció tagjai az amerikaiakkal.
A CIA az emigránsok közül toborozta azokat, akiket később Guatemalában, Puerto Ricóban és Nicaraguában képeztek ki. Az amerikai „inkognitó” megőrzése érdekében a kiképzőtáborok nem működhettek hazai földön, mert az már nyílt támogatása lett volna a Castro ellenes szervezkedésnek.
Noha már Dwight D. Eisenhower elnök kezdeményezte a kubai kormány destabilizálását, a valódi szerep utódjára, John Fitzgerald Kennedy elnökre és kabinetjére hárult, természetesen a CIA aktív közreműködésével.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
rejtélyek
- Mesterséges intelligenciával fejtik meg a titkosírásokat
- Drónokkal fedezték fel egy ókori szentély nyomait egy török hegy tetején
- Emberi erővel szállították Stonehenge központi oltárkövét
- Német találmány előzhette meg Thomas Edison fonográfját
- Kétszáz éve eltűnt szobrokat keres az oxfordi Trinity College
- Egy új könyv cáfolja Tartésszosz elveszett városának mítoszát
- Különleges bölcsőben szállítják Londonba a Bayeux-i falikárpitot 19:33
- Újraértelmezték az egyiptomi piramisok burkolatának pusztulását 18:22
- Restaurálják az auschwitzi főtábor őrépületét 17:03
- Netanjahu leállította a ciszjordániai régészeti ellenőrzés kiterjesztését 15:42
- Ipari hulladékból készültek a hispániai római mozaikok fekete kövei 14:38
- Nemzetközi bűnhálózat állhat a Louvre kifosztása mögött 13:47
- Ókori fahíd maradványaira bukkantak egy svájci folyóban 13:02
- Újraértékelték az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat eszmei hátterét 12:16
