Ókori olívaolaj-prést tártak fel Split közelében

Első századi római kori olívaolaj-prést és egy kiterjedt villagazdaság maradványait tárták fel a horvátországi Split közelében, a Mostine nevű régészeti lelőhelyen. A mintegy hatszáz négyzetméteres komplexum felfedezése alapjaiban gazdagítja a római kori Dalmácia provinciaközpontja, Salona gazdasági és agrártörténeti hálózatáról alkotott eddigi tudományos ismereteket.

A leletmentő ásatásokra egy helyi kereskedelmi központ tervezett bővítési munkálatait megelőzően került sor. A szakemberek egy hat tágas helyiségből – köztük egy kilencven négyzetméteres csarnokból – álló épületegyüttest azonosítottak.

A gazdasági szárnyban az ókori olívaolaj-feldolgozás teljes vertikumának tárgyi emlékei előkerültek: a présekhez tartozó berendezések maradványai, a folyadékot a gyűjtőmedencékbe vezető kőcsatornák, egy nagyméretű tárolóciszterna, valamint számos, a tároláshoz és szállításhoz használt kerámiaedény töredéke. A komplexumhoz egy negyven méter hosszú, észak felé tartó kövezett út is csatlakozott, amely egyértelműsíti, hogy a birtok a közeli nagyváros, Salona piacait látta el a megtermelt javakkal.

Az épületegyüttes nem csupán ipari létesítményként, hanem egy tehetős földbirtokos rezidenciájaként is funkcionált. A lakóövezetből finom kidolgozású mozaikdarabok, üvegtöredékek és minőségi konyhai kerámiák kerültek elő. A területen talált numizmatikai leletek, amelyek a második és a hatodik század közötti időszakból származnak, arról tanúskodnak, hogy a birtokot az első századi alapítástól kezdve évszázadokon át folyamatosan használták és fejlesztették.

Eduard Visković régész, a megelőző feltárásokat végző Kantharos szakértői csoport vezetője a felfedezést értékelve kiemelte: a térségben eddig nem tártak fel hasonlóan kiterjedt és jó állapotban fennmaradt gazdasági-lakókomplexumot, amely ilyen pontossággal dokumentálná az egykori élénk mezőgazdasági tevékenységet.

Salona (a mai Solin) a császárkorban a római Dalmácia provincia virágzó, több tízezer fős lakosságú közigazgatási és kereskedelmi központja volt. Egy ekkora metropolisz ellátása a környező termékeny síkságok intenzív, nagybirtokos rendszerű művelésére – kiemelten az olíva- és szőlőtermesztésre – támaszkodott. A Mostine lelőhely történelmi rétegzettségét és fontosságát bizonyítja, hogy 2011-ben ugyanitt egy ókeresztény templom maradványait is feltárták, amely a terület késő ókori strukturális átalakulását jelzi.

Mivel a síkvidéki lelőhely jelenleg is fokozottan árvíz- és talajvízveszélyes területen fekszik, a fizikai környezet komoly kihívást jelent a régészek számára. A megelőző ásatások befejezését követően, a következő hetekben a szakemberek speciális geotextíliával és vastag kavicsréteggel fedik be a romokat. Ez a szakszerű visszatemetés biztosítja az érzékeny kő- és mozaikmaradványok fizikai védelmét mindaddig, amíg a jövőbeli, átfogó konzerválási és bemutatási munkálatok megkezdődhetnek.