Az első török kaganátus nyomában
Az Altaj Állami Egyetem régészei és nemzetközi partnereik egyedülálló felfedezést tettek az oroszországi Altaj Köztársaságban. Az első török kaganátus idejéből származó leletek kerültek elő, köztük egy miniatűr lándzsahegy, amelyek új bizonyítékokat szolgáltatnak a nomád civilizáció rituáléiról és kulturális örökségéről.
Nemzetközi együttműködés a sztyeppék múltjáért
Az Altaj Köztársaságban, az Uszt-Koksa körzet Katanda-I lelőhelyén különleges régészeti felfedezés történt. A leletek az első török kaganátus korából, a Kr. u. 6–7. századból származnak, és új bizonyítékokat adnak az Altaj régió kora középkori szerepéről.
A kutatás a „Katanda–2025” nemzetközi expedíció részeként zajlott 2025 nyarán. Az Altaj Állami Egyetem, a kazahsztáni Margulan Régészeti Intézet és az Al-Farabi Kazah Nemzeti Egyetem szakemberei közösen dolgoztak. A csapat vezetője, Nyikolaj Seregin professzor szerint a feltárt rituális kőburkolatok a török temetkezési hagyományokhoz kapcsolódnak.
Bár a kőburkolatok ritkán rejtenek tárgyi emlékeket, most kivételes leletek kerültek elő: egy miniatűr vas lándzsahegy, egy bronz övcsat, egy vas véső és övtöredékek.
„Ezek a felfedezések egyedülállóak” – mondta Seregin professzor. – „A miniatűr lándzsahegy és más tárgyak nem csupán ritkaságok, hanem kulturális jelek, amelyek segítenek jobban megérteni a korai török nomádok rituáléit és anyagi kultúráját.”
Az első török kaganátus bizonyítékai
A radiokarbonos elemzések szerint a leletek az első török kaganátus idejéből származnak. Ez a nomád birodalom a 6. század közepén jött létre, és rövid fennállása ellenére hatalmas területekre terjesztette ki befolyását. Az új bizonyítékok megerősítik: az Altaj-hegység a politikai központ áthelyezése után is a nomád civilizáció egyik legfontosabb központja maradt.
A Katanda-I lelőhely a Belukha-hegy közelében található. A bronzcsat és az övtöredékek a kézművesség fejlettségét bizonyítják, a vasvéső a mindennapi használati tárgyakra utal. A legizgalmasabb lelet azonban a miniatűr lándzsahegy, amely valószínűleg rituális vagy megemlékezési gyakorlatokhoz kapcsolódott.
Ablak a nomád civilizációra
Ez is érdekelhet
A Katanda-I lelőhely felfedezései ritka betekintést nyújtanak a kora középkori nomádok életébe. Nemcsak a tárgyak árulkodnak a múlt kultúrájáról, hanem a régészet együttműködő jellegét is mutatják. Orosz és kazah kutatók közösen tárják fel a sztyeppék múltját.
„Minden egyes új felfedezés közelebb visz minket annak megértéséhez, hogyan alakította az első török kaganátus a szomszédos államok történelmét” – tette hozzá Seregin professzor.
A „Katanda–2025” expedíció a következő években is folytatódik. A tudósok abban bíznak, hogy újabb bizonyítékok kerülnek elő az Altaj-hegység kulcsszerepéről az eurázsiai történelemben. Egyelőre a miniatűr lándzsahegy, a bronzcsat és a véső a kézzelfogható kapocs egy olyan nomád birodalomhoz, amely egykor a sztyeppék szívét uralta.
