2020. tavasz: Halálos tudomány

Napóleon tábornoka a trónért cserébe meghagyta a norvégoknak saját alkotmányukat

2020. május 17. 09:53 Múlt-kor

206 éve, 1814. május 17-én fogadta el az Eidsvoll városában összeült Alkotmányozó Gyűlés a független Norvég Királyság alkotmányát. Bár a dán függésből szabadult országot nem sokkal később Svédország kényszerítette unióba katonai agresszióval, a béke értelmében az alkotmány továbbra is érvényben maradt. 1814 óta a legjelentősebb változtatásokat 2014-ben eszközölték a dokumentumban.

Riksraad 1814
Oscar Wergeland: A nemzetgyűlés Eidsvollban, 1814 (1885) (kép forrása: Wikimedia Commons)

Szövetségek és uniók

Dánia, Norvégia és Svédország először a Hanza-szövetség ellenében létrehozott Kalmari unió keretében egyesült közös uralkodó alatt 1397-ben. Svédország a Vasa Gusztáv (akit I. Gusztáv néven az ország királyává választottak) vezette felkelés keretében kivált az unióból 1523-ban, Dánia és Norvégia azonban továbbra is perszonálunióban maradt.

1660-tól, III. Keresztély király machinációi által mindkét állam örökletes abszolút monarchiává alakult, a perszonálunió szorosabb reálunióvá vált.

A számos külbirtokkal (pl. Grönland és Izland) rendelkező királyság a napóleoni háborúk idején a lehető legtovább igyekezett megőrizni semlegességét, hogy Európa minden államával folytathasson kereskedelmet.

Miután Poroszországgal és Svédországgal együtt csatlakozott az I. Pál orosz cár által 1800-ban létrehozott, úgynevezett északi ligához (a semleges tengeri kereskedelem brit ellenőrzése ellen), a brit flotta 1801-ben, majd 1807-ben ismét megtámadta Koppenhágát.

Az 1805-ös trafalgari csata után a dán-norvég flotta volt az egyetlen, amely képes volt szembeszállni a brit tengeri hegemóniával.

Dánia-Norvégia Franciaországgal volt kénytelen szövetségre lépni, azonban 1812-re vereséget szenvedett a tengeren, 1813-ban pedig a hatodik koalíciós háború során a Napóleon korábbi tábornoka, Jean-Baptiste Bernadotte által (XIV. Károly János néven) uralt Svédország Franciaország ellen csatlakozott a harcokhoz, és a Napóleonra Lipcsénél mért katasztrofális vereséget követően lerohanta az ekkor Dániához tartozó Holsteint. VI. Frigyes dán király kénytelen volt békét kérni.

Az 1814. januárban a holsteini Kielben megkötött béke keretében Dánia Svédország javára lemondott Norvégiáról a svéd fennhatóság alatt lévő Pomerániáért cserébe, továbbá a balti-tengeri Helgoland szigeteit III. György brit királyra ruházta át. A béke értelmében Dánia csatlakozott a Napóleon elleni szövetséghez.

A kieli béke hatására Norvégia ekkori kormányzója, Keresztély Frigyes koronaherceg (a későbbi VIII. Keresztély dán király) norvég nemzeti mozgalmat hívott életre, és április 10-én összeült az Alkotmányozó Gyűlés az Oslótól (ekkor Christiania) északra lévő Eidsvollnál lévő kastélyban.

2020. tavasz: Halálos tudomány
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 370 ft 5 085 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Christian Magnus Falsen (kép forrása: Wikimedia Commons)Johan Gunder Adler (kép forrása: Wikimedia Commons)Jean-Baptiste Bernadotte, azaz XIV. Károly János svéd és norvég király (kép forrása: Wikimedia Commons)Keresztély Frigyes norvég király, a későbbi VIII. Keresztély dán király (kép forrása: Wikimedia Commons)

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!