Musical készül a Mona Lisa elrablásáról
2026. április 15. 14:40
A világ leghíresebb festményének, Leonardo da Vinci Mona Lisájának 1911-es elrablását dolgozza fel legújabb színpadi művében Andrew Lloyd Webber. Az angol zeneszerző a The Stage brit színházi híroldalnak nyilatkozva erősítette meg, hogy a zenés darab a műkincslopás valós történelmi eseményein alapul.
Korábban
A The Stage magazinnak adott interjújában a világhírű – többek között a Jézus Krisztus Szupersztár, a Macskák és Az operaház fantomja című darabokat jegyző – zeneszerző elmondta, hogy jelenleg ezen a projekten dolgozik. A nyilatkozat szerint a cselekmény középpontjában a reneszánsz festmény hároméves eltűnése, majd rejtélyes olaszországi felbukkanása áll. Lloyd Webber további részleteket egyelőre nem árult el az alkotásról, ugyanakkor jelezte, hogy a napokban megkezdi a mű írását.
A párizsi Louvre múzeumban őrzött festmény a művészettörténet egyik legmerészebb bűncselekményének esett áldozatul 1911 augusztusában. A rablás elkövetője, az olasz származású Vincenzo Peruggia – aki a múzeum alkalmazottjaként asztalosként és tükörkészítőként dolgozott az intézményben – a festményt a ruhája alá rejtve csempészte ki a biztonságiakon keresztül.
A kép több mint két évig hevert a tolvaj párizsi albérletében, egy bőröndben elrejtve, mielőtt Peruggia 1913 telén Olaszországba vitte volna. A rendőrség végül Firenzében tartóztatta le, amikor megpróbálta eladni a műalkotást egy helyi antikváriusnak, Alfredo Gerinek.
A hírnév katalizátora
Leonardo da Vinci remekműve – amely a legelfogadottabb művészettörténeti konszenzus szerint Lisa Gherardinit, egy gazdag firenzei selyemkereskedő (Francesco del Giocondo) feleségét ábrázolja – az 1911-es incidenst megelőzően korántsem számított a világ legismertebb festményének. A kép ugyan megbecsült darabja volt a Louvre gyűjteményének, és a szakmai közönség elismerte művészi kvalitásait (különösen a sfumato technikát), de ismertsége elmaradt más, monumentális alkotásokétól.
A lopás, és a nyomában kibontakozó nemzetközi nyomozás azonban fordulópontot jelentett a festmény percepciójában. Az eset a kialakulóban lévő globális tömegmédia egyik első nemzetközi szenzációjává vált: a Mona Lisa fotója hónapokon keresztül szerepelt a világ vezető napilapjainak címoldalán. Az emberek ezrével zarándokoltak a Louvre-ba, csupán azért, hogy lássák a falon hagyott üres helyet.
Peruggia – aki a bíróságon hazafias indítékokra hivatkozott, mondván, vissza akarta adni az olaszoknak azt a képet, amelyet szerinte Napóleon rabolt el – tettével, bár akaratlanul, de megteremtette a Mona Lisa máig tartó, globális popkulturális ikonstátuszát. A visszaszolgáltatott képet Firenzében, majd Rómában is kiállították, mielőtt 1914 elején hatalmas ünnepségek közepette visszakerült volna Párizsba.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Az Azori-szigeteken hoznák létre Portugália nemzeti víz alatti régészeti múzeumát 13:37
- Római kori folyóisten mozaikját tárták fel Dél-Törökországban 12:48
- Veszélyben a világ egyik legnagyobb digitális könyvtára 11:23
- Visszatért eredeti helyére egy elveszett Tudor-kori falikárpit 09:14
- Neolitikus metropoliszt mutat be egy most nyílt kiállítás Kínában 07:52
- A valódi Enola Holmesok: így dolgoztak a viktoriánus kori Anglia női nyomozói 06:37
- 2700 éves holdnaptárt azonosítottak Mexikóban tegnap
- Szándékosan semmisítettek meg egy ezeréves perui geoglifát tegnap
