2021. nyár: Végzetes asszonyok

Lucrezia Borgia mítosza

Jakab Péter

A francia romantika mestere, Victor Hugo Lucrèce Borgia című drámájának 1833-ban volt a premierje Párizsban. A darab Európa-szerte sikert aratott a XIX. században: hazánkban a tragikus főhősnő Jászai Mari egyik kedvelt szerepe volt a budapesti Nemzeti Színházban, de eljátszotta Debrecenben is. A tragédia cselekményében az itáliai reneszánsz talán legismertebb nőalakja, bár beismeri, hogy „két démon” küzd benne, végül egy egész asztaltársaságot megmérgez, köztük (tudtán kívül) saját fiát, Gennarót is. Ahogyan a darabot magyarra átültető Szász Károly, úgy valószínűleg a drámából operát komponáló Gaetano Donizetti sem tette fel a kérdést: hogyan lett VI. Sándor pápa törvénytelen lányából „méregkeverő” femme fatale az évszázadok során?

A divat örökifjú nagyasszonya: Mary Quant

Balázs-Piri Krisztina

Fiatal lányként él az emlékezetünkben, talán mert a miniszoknya feltalálójaként tartjuk számon: az 1960-as években pedig minden tinédzser álma ez a ruhadarab volt. A kultikus öltözéket ma már múzeumokban mutogatják, holott első viselői éppen saját felmenőik és az ósdivá vált formák ellen tiltakoztak.

„Elvis halott. Éljen a Beatles!”

Jávorszky Béla Szilárd

Az 1950-es évek végén kifulladni látszó amerikai rock and roll a következő évtized hajnalán Nagy-Britanniában született újjá, és életre hívta a beatforradalmat. Az új populáris zene súlypontja olyannyira áthelyeződött, hogy míg korábban az amerikaiak határozták meg a szigetországban zajló zenei folyamatokat, most kezdetét vette az úgynevezett brit invázió, amelynek keretében előadóik egészen 1967-ig valósággal uralták a tengerentúli popzenei életet. Aztán jött az ellenhatás: Kaliforniában megjelentek a szeretetet, békét és toleranciát hirdető hippik, akik a derékhadát adták a különböző tiltakozó demonstrációknak és a gomba módra szaporodó tömegrendezvényeknek. Ezek közül a legismertebb kétségkívül a filmen és lemezeken is remekül dokumentált, sok százezer fiatalt vonzó 1969-es woodstocki fesztivál, amely egyben a hatvanas évek szimbóluma is lett.

Hollywood magyar megalapítója: Zukor Adolf

Kollarik Tamás, Csányi Dóra

„Nem tudták eldönteni, hogy elmegyógyintézetbe vagy szegényházba kerülök majd” – emlékezett vissza Zukor Adolf, vagy miként Amerikában ismerik, Adolph Zukor négy évtized távlatából egyik első újítására, az egész estés filmre adott üzleti reakciókra. A filmmogult, aki a mozgóképet népszerűvé, sőt jövedelmezővé tette, nevezték már a „filmgyártás Napóleonjának” és „Hollywood megalapítójának” is. Az egy zempléni kis faluban született újító már az első, 1929-es Oscar-díj-átadóról sem tért haza üres kézzel, két évtizeddel később pedig a filmiparban eltöltött szolgálataiért az Akadémia tiszteletbeli Aranyszoborral tüntette ki, amelyen ez áll: az amerikai játékfilm atyja. 1960-ban a Hollywoodi hírességek sétányán csillagot kapott, a 80. és 100. születésnapját pedig az egész filmipar ünnepelte.