2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
ITT támogathatsz bennünket
Jávorszky Béla Szilárd

„Elvis halott. Éljen a Beatles!”

Az 1950-es évek végén kifulladni látszó amerikai rock and roll a következő évtized hajnalán Nagy-Britanniában született újjá, és életre hívta a beatforradalmat. Az új populáris zene súlypontja olyannyira áthelyeződött, hogy míg korábban az amerikaiak határozták meg a szigetországban zajló zenei folyamatokat, most kezdetét vette az úgynevezett brit invázió, amelynek keretében előadóik egészen 1967-ig valósággal uralták a tengerentúli popzenei életet. Aztán jött az ellenhatás: Kaliforniában megjelentek a szeretetet, békét és toleranciát hirdető hippik, akik a derékhadát adták a különböző tiltakozó demonstrációknak és a gomba módra szaporodó tömegrendezvényeknek. Ezek közül a legismertebb kétségkívül a filmen és lemezeken is remekül dokumentált, sok százezer fiatalt vonzó 1969-es woodstocki fesztivál, amely egyben a hatvanas évek szimbóluma is lett.

Az 1950-es években az Egyesült Államokban megszülető rock and roll más országok zenéjére sokáig csak érintőleges hatással volt. A legtöbb európai államban a következő évtized elejéig alapvetően korlátok között lehetett jelen: a szórakoztató zene profi muzsikusai ugyan átvették a divatosnak ítélt mintákat, de nem azonosultak velük. Ráadásul – mint amerikai eredetű zenét – számos helyen jelentős ideológiai (nacionalista, kommunista) fenntartásokkal kezelték. Még Nagy-Britanniában is – amely a kezdetektől fogva megnyitotta kapuit – a rock and roll lényegében import jelenség maradt. Mígnem a hatvanas évek hajnalán Liverpoolban a Beatles és más zenekarok révén formálódni kezdett a Mersey-beat, a londoni Sohóban, illetve a fővárosi agglomerációhoz tartozó Richmondban pedig egyre-másra tűntek fel a részben a tradicionális jazzvonalból, részben a skiffle-mozgalomból kinőtt brit rhythm and blues zenekarok.

Hisztérikus kezdetek

Az új ifjúsági zene mindenekelőtt Liverpoolban indult hódító útjára, vélhetően azért is, mert – túl azon, hogy a tengerészek rendszeresen hozták magukkal a legfrissebb tengerentúli lemezeket – a legnagyobb északi kikötőváros hangulatával, lakóinak kevert faji összetételével, társadalmi feszültségeivel a leginkább emlékeztetett az amerikai Dél városaira.

Nagy-Britanniában a populáris zene történetében 1962. október 5-e az új időszámítás kezdete: ezen a napon jelent meg a Beatles bemutatkozó kislemeze, a Love Me Do. A liverpooli kvartett a következő években alapjaiban írta át a brit slágerlistákat. 1963 szeptemberében a She Loves You dalukkal feljutottak a csúcsra, és az évtized végéig további 16 number one-t jegyeztek. Miközben nemcsak a szigetországban, hanem szerte a világon végigsöpört a Beatle-mánia. Az Egyesült Államokban 1964 februárjában az első vendégszereplésére érkező együttest – jelezve a zenei fordulatot – már „Elvis halott. Éljen a Beatles!” feliratú táblákkal fogadták a sikoltozó amerikai tinédzserek. A hisztéria végül odáig vezetett, hogy 1964 augusztusában Lennonék abbahagyták a turnézást, mivel elegük lett abból, hogy a kiabálásoktól alig lehetett hallani a zenéjüket.

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2021. nyár számában olvasható.

Előfizetési lehetőségek

Digitális

Digitális formában
szeretnék előfizetni
a magazinra vagy korábbi
lapszámot vásárolni

vásárolok

Nyomtatott

A magazin nyomtatott
verziójára szeretnék
előfizetni vagy már korábban
megjelent lapszámot vásárolni

vásárolok
Bezár