2018. ősz: Legendás apák és fiúk
Nem az aktuális, hanem a következő számmal indul! A nyomtatott előfizetés 5 lapszámot (4 + őszi különszám) tartalmaz. Bankkártya mentésével történő fizetés esetén az előfizetés egy év elteltével automatikusan megújul.
Nem az aktuális, hanem a következő számmal indul! A nyomtatott előfizetés 5 lapszámot (4 + őszi különszám) tartalmaz. Bankkártya mentésével történő fizetés esetén az előfizetés egy év elteltével automatikusan megújul.
A Prémium digitális előfizetés tartalmazza az aktuális digitális lapszámot, a következő 4 digitális lapszámot, az őszi digitális különszámot, valamint a teljes archívum korlátlan elérését egy éven át. Bankkártya mentésével történő fizetés esetén az előfizetés egy év elteltével automatikusan megújul.
Az Alap digitális előfizetés tartalmazza az aktuális digitális lapszámot és a következő digitális 4 lapszámot. Bankkártya mentésével történő fizetés esetén az előfizetés egy év elteltével automatikusan megújul.
Mi van a lapban?
Széchenyi István apaszerepben
Fónagy Zoltán
Ismert életrajzi tény, hogy Széchenyi István több mint egy évtizedes plátói rajongás után 1836 elején vette, vehette feleségül Seilern Crescence grófnőt. A 34 éves huszárkapitány 1824-25 körül szeretett bele a 25 éves grófnőbe, és hosszas útkeresés után ekkoriban döntötte el azt is, hogy életét a közügyeknek szenteli. A Széchenyi-életrajzok általában összefüggésbe is hozzák a két eseményt, hangsúlyozva Crescense nagy tettekre inspiráló szerepét. Arról azonban, hogy hogyan birkózott meg a „legnagyobb magyar” azzal a kihívással, hogy az esküvő után egy népes mozaikcsalád feje, hét gyermek mostohaapja lett, alig szólnak az életrajzok.Elveszett szovjet űrhajósok
Paul Skates
Különösen népszerűek manapság azok az összeesküvés-elméletek, amelyek arról szólnak, hogy sosem jártak űrhajósok a Holdon. Ám nem az amerikai űrprogram az egyetlen, amellyel kapcsolatban különféle bizarr elméletek fogalmazódnak meg. Riválisa, a szovjet űrkutatás, szinte tálcán kínálja azt a lehetőséget, hogy összeesküvés-elméletek alanyává váljon: históriáját rengeteg feldolgozatlan, helyenként zárt archívum, nyelvi akadályok és különös kiszivárgások jellemzik. Ahogy sokan hitelt adnak annak, hogy Neil Armstrong valójában nem is lépett a Holdra, úgy sokan hiszik azt, hogy valójában nem Jurij Gagarin volt az első űrutazó. Elveszett kozmonauták előzték meg őt, nekik azonban már nem volt alkalmuk erről beszámolni.Amszterdam világhírű őrjárata
Bartal Csaba
Kevesen gondolták az 1566-ban útjára indult németalföldi képromboló mozgalom idején, hogy pár dekáddal később éppen a puritán kálvinisták fogják egymást taposni azért, hogy saját társadalmi státuszukat hirdessék, és mai léptékkel mérve is óriási posztereken örökíttessék meg magukat az utókor számára. A holland festészet aranykora sok szempontból szerencsés és különösen termékeny időszakra esett: éppen ez idő tájt Madridban IV. Fülöp portréjával Velázquez bíbelődött, Párizsban Medici Máriát dicsőítette festmények tucatjain a spanyol- és katolikushű Brüsszelből érkezett Paul Rubens. Ennek a feltétel nélküli királyimádatnak az északholland részen azonban, kiváltképp Amszterdamban nyoma sem volt: a város egyértelműen az élet minden területén a polgárokra összpontosított.