Miért van kisebb arcunk, mint a neandervölgyieknek és a csimpánzoknak?

A különbség nyilvánvaló

Számos elmélet született már arra, hogy a neandervölgyieknek miért volt ilyen erőteljes az arcuk és az orruk.  Az érvek között szerepelt a hideg éghajlathoz való alkalmazkodás, a nagyobb energiaszükséglet, a kemény ételek megrágása és a fogaik eszközként való használata is. Az emberek kisebb arcának indokainál pedig a főzés feltalálását és az agy méretének növekedését említik.

174 koponyát vizsgáltak meg

Egy biztos: a modern embernek egyedülállóan kicsi és lapos arca van, különösen neandervölgyi rokonaink közismerten robosztus méreteihez képest. A tény tudott, ám a különbség okát ezidáig nem sikerült megfejteniük a paleoantropológusoknak. A kutatók azonban most kimondták, ennek magyarázata az, hogy az emberi arc eleve lassan nő, ráadásul ez a folyamat serdülőkorban megáll. Ezzel szemben a neandervölgyieknél egészen a korai felnőttkorig tartott a növekedés.

„Ez a két emberi faj eltérő fejlődési pályát követett az arccsontok tekintetében" – mondta Alexandra Schuh, a németországi Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet posztdoktori kutatója.

A Journal of Human Evolution című folyóiratban a héten közzétett tanulmányukban Schuh és munkatársai 174 homo sapiens, neandervölgyi és csimpánz koponyájának középső régióját elemezték. Azáltal, hogy alkalmuk volt gyerekkortól felnőttkorig végigmenni a csontokon, a tudósok vizsgálni tudták az arc egyedfejlődését.

Ez csak az első lépés volt

Két technikát alkalmaztak. Először is virtuális 3D modelleket hoztak létre a koponyákról, és digitalizáltak több mint 200 tájékozódási pontot a felső állkapocscsonton, hogy megvizsgálhassák a növekedés és fejlődés mintáit. Ezután mikroszkópos elemzést végeztek, hogy megnézzék a csontképződést és -felszívódást, illetve a csont átalakulásának normális folyamatát, amely segít a szövetnek megtartani szerkezetét és szilárdságát.

„Azt találtuk, hogy a neandervölgyieknél – születésüktől kezdve – a csontképződés dominált, így egyre nagyobb és kidomborodóbb ábrázatok alakultak ki" – magyarázta Schuh. „A mai embereknél viszont lényegesen intenzívebb csontfelszívódás figyelhető meg. Azonosítottunk egy egyedülálló fejlődési mintázatot, amelyet kizárólag a Homo sapiensben láthatunk. Kimondhatjuk: a növekedés leállása a mi fajunk egyik jellegzetes vonása" – tette hozzá Schuh.

Hogy ez a modern ember sajátossága innentől nem kérdés, ám az összes miért megválaszolása még várat magára, hiszen ez a terület a paleoantropológia egyik különösen összetett problematikája. „Tanulmányunk fontos első lépést tett e folyamatok megértéséhez" – összegezte Schuh.

A Livescience cikke alapján.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2014

• Mátyásdomb: Lonkai-kastély
• Mi volt Augustus sikerének kulcsa?
• Zrínyi kirohanásai
• Az ujj nélküli apáca titka
• A gulyáskommunizmustól a műanyag kilencvenes évekig
• Kémelhárítók „rendszerváltása"
• Színészből lett politikusok
• A maffia Tízparancsolat-értelmezése
• A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma