Gyarmatosíthatta volna Kína Amerikát?

Cseng Ho flottájának illusztrációja. (Kép forrása: Wikipédia / Kosov vladimir 09071967 / CC BY-SA 4.0)

2002-ben Gavin Menzies (1937-2020) brit tengerész és felfedező nagy visszahangot keltő könyvet adott ki 1421. Az év, amikor Kína felfedezte a világot címen. Ebben azt állította, hogy a nagy kínai muzulmán admirális, Cseng Ho (1371- 1433) flottája 71 évvel Kolumbusz Kristóf (1492) előtt érte el Amerikát. Valamint ugyanez a flotta egy évszázaddal Magellán és Juan Sebastián Elcano expedíciója előtt megkerült a Földet. A tudományos konszenzus állítása szerint Magellán hajózta körbe bizonyítottan a Földet, és Kolumbusz Kristóf fedezte fel Amerikát, Menzies elméletét pedig nem tekintik elég megalapozottnak. Az azonban tény, hogy a 15. században kínai felfedezőutak is zajlottak – elsősorban diplomáciai céllal, ez alapján pedig eljátszhatunk a kérdéssel: mi lett volna, ha Kína gyarmatosítja Amerikát?

Megmagyarázhatatlan módon Cseng Ho hét ismert nagy expedícióját nem követték új piacokat nyitni vágyó kínai kereskedők flottái. Végül a hajóutak a császári hatalom hiábavaló fitogtatására korlátozódtak, a hazai fogyasztás és a Ming-dinasztia nagyobb dicsősége érdekében. Valójában Ming Jung-lö császárt (a Ming-dinasztia harmadik császára) soha nem érdekelte a határain túli világ.

Ming Jung-lö kínai császár portréja

Cseng Ho, a legendás tengerész

Mi történt volna, ha Cseng Ho – akit egyesek a legendás Szindbáddal azonosítanak – amerikai expedícióját olyan hódítás és gyarmatosítás követte volna, mint a spanyolok és a portugálok esetében? Miután Kolumbusz megtalálta az utat Nyugat-Indiába, a Spanyol Monarchia hajóinak százai követték. Néhány éven belül spanyol város épült Kubában (Havanna, 1514), egy generáción belül pedig elegendő katonai kiképzéssel rendelkező bennszülött volt Hernán Cortés mexikói expedícióihoz.

Cseng Ho flottája európai kortársaihoz képest lenyűgöző volt: körülbelül 30 000 ember, hajóinak száma pedig 50 és 300 között mozgott. Útjai fontos diplomáciai és kulturális cserét eredményeztek a külfölddel, de annak ellenére, hogy hozzájárultak a kínai szervezőképesség és technológiai erő demonstrálásához, nem vezettek hódításokhoz, mivel Kínában nem volt gyarmati hagyomány. Ráadásul az admirális halála után a konfucianista világnézet került előtérbe és betiltották a tengerészetet.

Bár a 16-17. században a pekingi kormányzat az elszigetelődést támogatta, Cseng Ho mély nyomot hagyott a kínai társadalomban és általában egész Délkelet-Ázsiában. Kolumbusz Kristóf is tudott expedícióiról, az amerikai Life magazin pedig az eunuch admirálist az elmúlt évezred 14. legfontosabb személyiségei közé sorolta.

Kevés érdeklődés a gyarmatosítás iránt

Hogyan bántak volna a kínaiak az őslakosokkal, ha úgy döntenek, hogy gyarmatosítják az Újvilágot? Tovább fennmaradt volna az azték és az inka birodalom, vagy rabszolgasorba taszították volna Közép-Amerika őslakosait? Milyen lett volna a kapcsolatuk a spanyolokkal egy évszázaddal később?

A kínaiak soha nem voltak hódító vagy terjeszkedő nép, a 15. században sem. Hasonlóan a vikingekhez, ők is született felfedezők voltak, de csak a Kínához közeli vagy a szomszédos területek gyarmatosítása érdekelte őket. Ráadásul a spanyol hódítókkal ellentétben nem rendelkeztek tüzérséggel, ami Cortésnek az aztékok felett aratott szűk győzelmeihez elengedhetetlen volt.

Ráadásul az admirális nem rendelkezett olyan külsővel és fizikumal, mint Hernán Cortés, aki Quetzalcoatl isten reinkarnációjaként annyira lenyűgözte Montezuma azték uralkodót, ezzel ellensúlyozva a spanyolok számbeli hiányát. Cseng Ho és tengerészei soha nem győztek volna le több mint 100 000 azték harcost.

Mindent egybevetve nem tűnik úgy, hogy Amerika meghódítása és gyarmatosítása hasonlóan zajlott volna, ha Cseng Ho emberei úgy döntenek, hogy stabil kereskedelmi bázisokat hoznak létre Alsó-Kalifornia, Jalisco vagy Michoacán (Mexikó) partjainál. Valószínűleg vagy az indiánok űzték, vagy irtották volna ki őket, vagy az egy évszázaddal később érkező spanyol hódítók.

Hernán Cortés portéja

Az igazság az, hogy Kínát soha nem érdekelte a határain kívüli világ, az Újvilág sem, még kereskedelmi szempontból sem. A briteknek két ópiumháborút kellett megvívniuk, hogy megnyissák az országot a külkereskedelem előtt. Kína még most is olyan világhatalom, amely inkább a saját dolgaival törődik, beleértve természetesen Hongkongot, Tajvant és Tibetet is.

Alternatív kronológia

Kapcsolatteremtés, 1421

Cseng Ho hatodik expedícióján a Kincses Flotta, amely több tucat hajóból állt, elérte Kalifornia szigetét (Baja California), és kapcsolatba lépett a helyi lakossággal, a pericúkkal, guaycurákkal és cochimiákkal.

Spanyol kapcsolat, 1535

Francisco de Ulloa, Hernán Cortés parancsára, feltérképezte Mexikó nyugati partját és a Kaliforniai-öblöt, eljutott a Cedros-szigetig. Anyagi emlékeket és Cseng Ho és emberei partraszállásának nyomait és utódaikat fedezte fel.

„Chinatown” 1850-1860

Az Ópiumháborúk következtében Kína kimerült és éhínség sújtotta. Az első bevándorlási hullám 1850 körül érkezett az Egyesült Államokba, és San Francisco, Kalifornia környékén telepedett le. Azóta is ott élnek.

A muyinteresante.com cikke alapján. 

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2013

• Az átpolitizált Március 15.
• Az olasz fasizmus antiszemitizmusa
• Sztálin tolmácsa voltam
• A városi kerékpározás kultúrtörténete
• Ünnepel az ÁVH
• Ünneprontók a Kádár-korban
• Cári pornó belső használatra - Zichy Mihály erotikus rajzai
• Lengyel Árpád: Aki a Titanic utasait mentette