Miért tartják annyira „véresnek” Anglia első királynőjét?

A vértanúk könyve

Egy ember külön is kiemelhető Mária negatív hírnevének megalapozásában: John Foxe protestáns „martirológus”, aki nagy számban eladott művében, a „Tettek és emlékművek” című könyvben (amelyet az utókor leginkább „Foxe vértanúkönyve” néven ismer) részletes beszámolót nyújt minden egyes mártírról, aki a katolikus egyház alatt halt meg hitéért. Első, 1563-as kiadását követően csak Foxe életében további három kiadást ért meg, ami jól mutatja népszerűségét protestáns körökben.

Habár a mű tartalmazta a korai kereszténység egyes vértanúit, a középkori inkvizíció áldozatait, és a Nyugat-Európa szerte elfojtott lollard eretnekség követőit is, az I. Mária uralkodása alatt történt kivégzések leírásai kapták a legtöbb figyelmet a közönség részéről. Ez nem kis részben az egyedi, részletgazdag metszeteknek volt köszönhető, amelyek a vértanúk szenvedéseit ábrázolták. Foxe műve azért is volt népszerű, mert szinte minden általa leírt mártír rendkívül borzalmas módon lelte halálát – hogy Foxe forrásai ebből a szempontból mennyire voltak megbízhatóak, sok esetben megkérdőjelezhető. Az első kiadás 57 ábrázolása közül 30 a Mária által kivégeztetett emberekről szól.

Foxe érzelemmel teli leírásaira jó példa a Mária üldöztetésének két korai áldozata, Hugh Latimer és Nicholas Ridley püspökök kivégzéséről szóló beszámolója:

„Hoztak egy tűzzel izzított rőzseköteget, és azt Dr. Ridley lábai elé fektették. Mr. Latimer így szólott hozzá: 'Legyen vigasztalva, Mr. Ridley, és játssza az embert. Ezen a napon olyan gyertyát gyújtunk Isten kegyelméből Angliában, amely úgy hiszem, sohasem lesz kioltva.'”

Ahogy a tűz erőre kapott, Latimert hamar megfojtotta a füst, ezáltal korán meghalt, Ridley azonban nem volt ennyire szerencsés: a lábainál sebesen égett a fa, így kiáltozni és kínjában vonaglani kezdett, majd többször így kiáltott: „'Uram irgalmazz nekem, beleártva magad e kiáltásba, jöjjön rám a tűz, nem tudok égni!'”

Protestáns folklór

A Mária halála után öt évvel kiadott könyv óriási sikert aratott. A nagyméretű fólióként nyomtatott második kiadást az anglikán egyház kötelezővé tette minden templomban, és az egyházi személyeknek kötelező volt házukban is tartani belőle egy példányt, hogy szolgáik és vendégeik is olvashassák. A 17. század végére az újabb kiadások már rövidítettek voltak, és kizárólag a leginkább feltűnést keltő kínzásokat és kivégzéseket tartalmazták, felerősítve a „zsarnok” keze általi fájdalmas halálba nyugodtan lépő jámbor protestáns vértanúk képét, amely az angol reformáció mondavilágának szerves részévé vált.

I. Mária 1558-ban hunyt el 42 évesen, egy nagy influenzajárvány során (habár már egy ideje hasi fájdalmakban szenvedett, és lehetséges, hogy petefészek- vagy méhrákja volt). A trónon protestáns féltestvére, Erzsébet követte, Anglia pedig végül nem tért vissza a katolikus egyházhoz. Még ha a protestantizmus különféle ágai közt a későbbiekben nagy ellentétek feszültek az országon belül, a „pápistákat” mindennél rosszabbnak tartották, és velük együtt a „véres” Mária királynőt is.

1. „Véresebb” a többieknél?
2. A vértanúk könyve

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

rejtélyek

• Máig megoldatlan a Mary Celeste kísértethajó rejtélye
• Dél-Amerikában is fosztogatott Butch Cassidy bandája 
• Máig számos rejtély övezi a sandringhami zászólalj eltűnését
• A pápai tiltás ellenére sokáig töretlen volt a szabadkőművesek népszerűsége
• Máig nem tudni, mi történt a rejtélyes módon eltűnt roanoke-i kolóniával
• Egy letűnt korszak rejtélyes mementói a Húsvét-szigeti moai szobrok