Őrült uralkodók

Miért foglalkoztatták az ikrek az embereken kísérletező náci tudósokat?

2019. július 10. 08:36 Múlt-kor

A náci eugenika gyökerei

Az eugenika hívei a genetikában keresték az olyan nemkívánatos tulajdonságok és társadalmi jelenségek okát is, mint a bűnözésre való hajlam vagy a szegénység. Úgy hitték, az emberek szelektív szaporításával, „tenyésztésével” erősíthető az elfogadható viselkedés, és kiiktathatók a káros hajlamok.

Mire az 1940-es években Mengele megkezdte kísérleteit Auschwitz-Birkenauban, az ikrek iránti efféle tudományos érdeklődés már több évtizedes múltra tekintett vissza.

Habár már a kezdetektől fogva arra engedték következtetni a tudósokat e kísérletek, hogy a környezet és a genetikai meghatározottság körülbelül azonos súllyal játszik szerepet a fejlődésben, az eugenikában hívők továbbra is ragaszkodtak ahhoz, hogy az ikreken végzett kísérletek mélyebb betekintést nyújthatnak az utóbbiba.

Otmar von Verschuer a Harmadik Birodalom orvostársadalmának egyik meghatározó alakja volt, és rendkívül nagy befolyással bírt a náci állam rasszpolitikájára is. Az általa írt művek terjesztették el azt a nézetet, hogy a biológiailag meghatározott rassz „védelme” érdekében a zsidók, romák és más kisebbségek elleni fellépés szükséges.

Verschuer a kényszer-sterilizálás és a szelektív szaporítás híve volt, és nagyszámú ikerpár adatait gyűjtötte össze, az így nyert statisztikákból pedig arra igyekezett választ kapni, hogy a különféle betegségek, illetve a bűnözésre való hajlam és más tulajdonságok mennyiben lehetnek örökletesek. Kutatásaiban részt vett protezsáltja, Mengele is.

Mentorához hasonlóan Mengele is elkötelezett híve volt a náci ideológiának. A háborút frontvonalbeli orvosként kezdte, 1943-ban került Auschwitzba beosztott orvosként. Itt eleinte a roma tábort felügyelte, ennek felszámolása (azaz több ezer lakójának elgázosítása) után az egész birkenaui táborrész főorvosává léptették elő.

Leghírhedtebb bűneit itt követte el, mint például a marhavagonokban a táborba szállított rabok kíméletlen válogatását – akit nem talált elég egészségesnek, azt azonnal elgázosításra jelölte ki.

Mengele folytatni kívánta a Verschuer szárnyai alatt megkezdett ikerkísérleteket, a táborban pedig már rendelkezésére állt elegendő alany is. Habár a korábban, békeidőben végzett kísérletei tudományosan többé-kevésbé legitimnek mondhatók, itteni tevékenysége egyáltalán nem. Az orvosi elvek és a tudományos módszertan teljes feladásával körülbelül 1500 ikerpáron hajtott végre kísérleteket.

2019. nyár: Őrült uralkodók
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Mózes Éva a haláltábor felszabadításának 60. évfordulóján, 2005-ben. Kezében egy korabeli fényképet tart, melyen ő és testvére is szerepel. (kép forrása: history.com)(b-j) Richard Baer, Auschwitz utolsó parancsnoka, Josef Mengele, és a tábor korábbi parancsnoka, Rudolf Höss (kép forrása: 24.hu)Mengele (k) valamikor az 1970-es években Brazíliában, ahol Wolfgang Gerhard álnéven élt (kép forrása: The Toronto Star)Otmar von Verschuer (kép forrása: harnackhaus-berlin.mpg.de)Francis Galton (kép forrása: darwinproject.ac.uk)Mengele egy kollégájával az 1930-as években (kép forrása: ThoughtCo)

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!