Miért foglalkoztatták az ikrek az embereken kísérletező náci tudósokat?

A náci eugenika gyökerei

Az eugenika hívei a genetikában keresték az olyan nemkívánatos tulajdonságok és társadalmi jelenségek okát is, mint a bűnözésre való hajlam vagy a szegénység. Úgy hitték, az emberek szelektív szaporításával, „tenyésztésével” erősíthető az elfogadható viselkedés, és kiiktathatók a káros hajlamok.

Mire az 1940-es években Mengele megkezdte kísérleteit Auschwitz-Birkenauban, az ikrek iránti efféle tudományos érdeklődés már több évtizedes múltra tekintett vissza.

Habár már a kezdetektől fogva arra engedték következtetni a tudósokat e kísérletek, hogy a környezet és a genetikai meghatározottság körülbelül azonos súllyal játszik szerepet a fejlődésben, az eugenikában hívők továbbra is ragaszkodtak ahhoz, hogy az ikreken végzett kísérletek mélyebb betekintést nyújthatnak az utóbbiba.

Otmar von Verschuer a Harmadik Birodalom orvostársadalmának egyik meghatározó alakja volt, és rendkívül nagy befolyással bírt a náci állam rasszpolitikájára is. Az általa írt művek terjesztették el azt a nézetet, hogy a biológiailag meghatározott rassz „védelme” érdekében a zsidók, romák és más kisebbségek elleni fellépés szükséges.

Verschuer a kényszer-sterilizálás és a szelektív szaporítás híve volt, és nagyszámú ikerpár adatait gyűjtötte össze, az így nyert statisztikákból pedig arra igyekezett választ kapni, hogy a különféle betegségek, illetve a bűnözésre való hajlam és más tulajdonságok mennyiben lehetnek örökletesek. Kutatásaiban részt vett protezsáltja, Mengele is.

Mentorához hasonlóan Mengele is elkötelezett híve volt a náci ideológiának. A háborút frontvonalbeli orvosként kezdte, 1943-ban került Auschwitzba beosztott orvosként. Itt eleinte a roma tábort felügyelte, ennek felszámolása (azaz több ezer lakójának elgázosítása) után az egész birkenaui táborrész főorvosává léptették elő.

Leghírhedtebb bűneit itt követte el, mint például a marhavagonokban a táborba szállított rabok kíméletlen válogatását – akit nem talált elég egészségesnek, azt azonnal elgázosításra jelölte ki.

Mengele folytatni kívánta a Verschuer szárnyai alatt megkezdett ikerkísérleteket, a táborban pedig már rendelkezésére állt elegendő alany is. Habár a korábban, békeidőben végzett kísérletei tudományosan többé-kevésbé legitimnek mondhatók, itteni tevékenysége egyáltalán nem. Az orvosi elvek és a tudományos módszertan teljes feladásával körülbelül 1500 ikerpáron hajtott végre kísérleteket.

1. Különleges rabok
2. A náci eugenika gyökerei
3. Tudományos tévképzetek
4. Auschwitz után

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai