Megtalálták az elhurcolt trójai hadifoglyok legendás városát

Immár régészeti leletek is bizonyítják, hogy létezett az eddig csak ősi szövegekből ismert Tenea görög város, amelyet az ókori leírások szerint trójai hadifoglyok alapítottak az időszámításunk előtti 12. vagy 13. században - jelentette be kedden a görög kulturális minisztérium.

Tenea városról Pauszaniasz II. századi görög utazó és geográfus azt írta, a trójai háború túlélői alapíthatták, olyan trójai hadifoglyok, akiket Agamemnón, a közeli Mükéné királya ejtett foglyul. Említést tesz a városról Sztrabón (Kr. e. 64 - Kr. u. 23) ókori utazó, földrajzi író is.

A görög kulturális minisztérium most azt közölte, hogy a Peloponnészoszi-félszigeten, Khiliomodi falu közelében szeptember és október elején végzett ásatások felszínre hozták az első tárgyi bizonyítékokat a gazdag Tenea város létezésére, ráadásul azon a helyen, ahol a fekvését feltételezték.

Khilimodi mellett 2013 óta folynak ásatások, de a közelmúltig csak temetőkben ástak, a kora őszi ásatások során bukkantak magának a településnek a maradványaira, házfalakra, ajtónyílásokra, márvány padozatokra, kövezett utakra, cserépedényekre az Kr. e. 4. századtól a késő római korig terjedő időszakból. Találtak 2000 ritka pénzérmét is, ami arra utal, hogy gazdag városról volt szó.

A Teneát övező temetőkben eddig feltárt sírok bővelkednek kerámiákban, arany-, réz- és csontékszerekben. A leletek közt szerepel egy aranypénz, amelyet azért adtak a halott mellé, hogy kifizethesse a túlvilágra szállítást. Egy vasgyűrű pecsétje Szerápisz görög istent ábrázolja a trónon ülve, mellette Kerberosz, a háromfejű mitikus kutya, az alvilág őrzője látható.

Az egyik épület alapjai között egy cserépedényben két magzat maradványaira bukkantak. Ez szokatlan, mert a régi görögök rendszerint a városfalakon kívül temetőkben földelték el halottaikat. Egy sírban egy nő és egy gyermek csontvázát találták meg. A temetők egyikében sírrablók 2010-ben két fiatal férfi i.e. 6. századból származó pompás szobrát ásták ki, a leleteket 10 millió euróért akarták eladni.

Eleni Korka ásatásvezető szerint az „elveszett” város polgárai feltűnően jómódúak voltak, Tenea valószínűleg jól megélt a kereskedelemből, mert kulcsfontosságú ponton helyezkedett el olyan nagy városok között, mint Korinthosz és Argosz. A régész szerint a kelettel és a nyugattal egyaránt kapcsolatot ápoló Teneának sajátos mintázatú, keleti hatást tükröző cseréptárgyai voltak, és megvolt a saját gondolkodásmódja is, amely vélhetően tükröződött a politikáján is.

Tenea túlélte a szomszédos Korinthosznak a rómaiak által Kr. e. 146-ban történt lerombolását és prosperált a római uralom alatt. A késő 4. századi gót invázióban megrongálódhatott, két évszázaddal később, a szláv betörések alkalmával pedig teljesen elnéptelenedhetett. A mitikus város és temetőinek feltárását az elkövetkező években is folytatják - közölte Eleni Korka.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Ókor

• A trójai háború idején eltemetett kincsre bukkantak Kecskemét közelében
• Titokzatos Mithrász-szentélyt tártak fel Córdoba közelében
• Rejtélyes ősi nyelvet őrző agyagtáblákat fejtettek meg a kutatók
• Római kori Herkules-szobor került elő egy építkezésen
• Az isteni szerelmekhez és harcokhoz kötötték a világ létrejöttét az ókori civilizációk
• Gátlástalan bűnöző vagy igazságos szabadságharcos volt Spartacus?
• A Selyemútról mesélnek az Izraelben talált izgalmas leletek
• 142 kutyával együtt temettek el egy gyermeket az ókori nekropoliszban
• Valóságos szupersztráda kötötte össze egykor a maják városait