2022. tél: A szeretet mártírjai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A háború után támadt fel poraiból Trója

2012. december 21. 08:58

Újjászervezte magát Trója, amelynek kulturális életében is tetten érhető volt a megváltozott geopolitikai viszonyokhoz való alkalmazkodás képessége. Az ókori város a trójai háború után a Balkán felé közeledett.

Trója (a mai Hiszarlik) régészeti kutatása ugyan már a 19. században, Heinrich Schliemann vezetésével megkezdődött, de eddig csak a település területének egyötödét sikerült feltárni. A tervek szerint azonban jövőre folytatják a város maradványainak feltárását, a hagyományos módszerek mellett a legújabb régészeti metódusokkal, így például biotechnológiai eszközökkel felszerelkezve indulnak a régészek Törökország nyugati felébe.

Az ősi település több rétegből áll, a korai bronzkortól (i.e. 3. évezred) a római időkig (i.e. 1. század) legalább kilenc város (Trója IX) osztozkodott területén, a romok pedig 15 méter magasan gyűltek össze. Azt még nem sikerült kideríteni, hogy ezek közül melyik volt a Homérosz Iliászában említett Trója, de sokak egybehangzó álláspontja szerint a Trója VII ihlette meg a mítoszt, amely az i.e. 13-10. századra datálódik, miközben az ókori Görögországgal foglalkozó történészek is az i.e. 14-12. századra teszik a háború idejét.

A trójai háború legendás, központi szerepet játszó városának feltárása igazi régészeti kihívást jelent, hiszen a várost tízszer rombolták le és építették újjá. Bár a tudósok egy kis csoportja mindmáig kétségbe vonja a helyszínt, Ernst Pernicka régész szerint semmi sem kérdőjelezi meg, hogy e nyugat-anatóliai térségben történtek a homéroszi eposz eseményei. A következő ásatási idény 2013 nyarán várható, amely a törökországi Çanakkale Onsekiz Mart Egyetem támogatásával valósul meg, s ekkor többek között azt fogják kutatni, hogy mit ettek a trójaiak, de állati és embercsontok genetikai vizsgálatára is sor kerülhet.

Bár a várost valamikor 3200 évvel ezelőtt lerombolták, a településnek sikerült talpra állnia és újjászervezni politikai-kulturális életét. A régészek a feltárt leletek alapján megállapították, hogy a háború előttről származó kézműves termékek tipikus trójai jellemvonásokkal bírnak, míg a Homérosz által megénekelt történet utáni időkben keletkezett leletek egyértelműen balkániak. Ez a szakemberek szerint egyértelműen arra utal, hogy az ott élt lakosságot elűzték, helyükre pedig a tengerentúlról érkező népcsoportok érkeztek.

Amikor azonban Peter Grave, az arminadeli (Ausztrália) New England Egyetem munkatársa és kollégái alaposabban szemügyre vették a leleteket, meglepődve látták, hogy a háború előtti és utáni időkből származó kézműves termékekhez ugyanonnan szerezték be az agyagot. „Meggyőző bizonyítékok vannak a kulturális kontinuitásra” – jelentette ki Grave, homályban hagyva azt a még megválaszolatlan kérdést, hogy ha a trójaiak nem hagyták el a várost, akkor miért állhatott be változás a kézművességben.

Grave szerint elképzelhető, hogy ennek „geopolitikai” okai voltak. Trója a háború előtt keleti tájolású volt, s a befolyásos Hettita Birodalom felé „nézett”. Az anatóliai nép államalakulatának összeomlása azonban új helyzetet teremtett, a trójaiak agyagművészetében bekövetkező változás pedig a Balkán felé tett gesztusként értelmezhető, jelezve azt, hogy a város lakói is alkalmazkodtak a hatalmi egyensúly eltolódásához.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tél: A szeretet mártírjai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár