Megoldatlan rejtély maradt az 1888-as nagy angliai birkapánik

Fotó: Google Gemini

A források szerint az eset 1888 novemberének elején, valamelyik este, nyolc óra körül kezdődött Oxfordshire-ben. A korabeli feljegyzésekből kiderül, hogy több tízezer juh látszólag minden racionális ok nélkül, egy időben menekült el a legelőkről. A gazdák a másnapi keresés során az állományt a gazdaságoktól sokszor több mérföldnyi távolságra, elhagyatott mezők sarkaiba vagy sövények alá szorulva, láthatóan rettegő állapotban találták meg. Az eseményt kiváltó közvetlen okot a helyszínen senki sem észlelte, és a tömeges kitörés mechanizmusa máig ismeretlen.

A viktoriánus angol sajtó részletesen, de a korszakra jellemző távolságtartó tényszerűséggel dokumentálta az eseményt. A The Times című napilap 1888. november 20-i száma az eset kapcsán kategorikusan kizárta a szándékos emberi beavatkozás lehetőségét. Az újság szerkesztőségi érvelése szerint a szimultán riadalom előidézéséhez még ezer ember összehangolt munkája sem lett volna elegendő egy ekkora kiterjedésű területen. A megmagyarázhatatlan rejtélyt tovább mélyítette egy évvel később egy hasonló, bár kisebb léptékű incidens, amely a szomszédos Berkshire-ben, Reading városának közelében játszódott le.

A jelenség tudományos magyarázatára évtizedekkel később is történtek kísérletek. A Nature című tekintélyes tudományos folyóirat egy 1921-es tanulmánya az anomáliát a viharos időjárással és az állatok fajspecifikus viselkedésével hozta összefüggésbe. A cikk kiemelte, hogy az érintett éjszaka szokatlanul sötét volt időszakos villámlásokkal, a juhokat pedig biológiai sajátosságaikból adódóan eleve "félénk és ideges" állatokként jellemezte. Bár a vihar megmagyarázhatja az egyes nyájak megriadását, a kutatók szerint ez a meteorológiai teória sem ad kellő választ arra a logisztikai paradoxonra, hogy az egymástól elszigetelt, mérföldekre lévő nyájak ezrei miként kezdhettek pontosan egyazon órában menekülni.

Az 1888-as incidens történelmi jelentősége messze túlmutat egy egyszerű mezőgazdasági anomálián. A 19. század végi Nagy-Britanniában a juhtenyésztés a vidéki gazdaság egyik legfontosabb pillére volt, így egy ilyen kiterjedésű esemény súlyos nemzetgazdasági kockázatot is jelentett. Az eset rögzítése kiváló példája a viktoriánus közigazgatás és tudományos diskurzus működésének, amely igyekezett racionális keretek közé szorítani a megmagyarázhatatlan természeti jelenségeket.

Bár az etológia az elmúlt több mint 130 évben sokat fejlődött a csordaszellem és az állati pánikreakciók megértésében, az oxfordshire-i esemény kiváltó oka továbbra is a brit agrártörténet egyik legvitatottabb epizódja maradt.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­nyár
Múlt-kor magazin 2020

• Agyagból készült a legősibb és legnagyobb maja építmény
• Főszerkesztői köszöntő
• Az erotika stílusa: Josephine Baker
• A kis magyar–osztrák háború és következményei
• Beilleszkedési kényszerpályán a délvidéki magyarság
• Erdélyi életstratégiák Trianon után
• A kárpátaljai magyarság megszállás alatt
• A felvidéki vármegyék és Csehszlovákia létrejötte
• Erdélyi fatányéros orosz jazzel