A nagy strasbourgi táncjárvány

Illusztráció

A táncjárvány kezdete Strasbourgban

1518 júliusában egy asszony lépett ki házából Strasbourgban, és táncolni kezdett. Hamarosan mások is csatlakoztak. Heteken belül több tucat, majd több száz ember táncolt kényszeresen a város terein. A jelenséget a kortársak is táncjárványként írták le.

A résztvevők nem tudtak megállni. Testük kimerült, lábuk véresre dörzsölődött. Többen összeestek, néhányan meghaltak. A városi tanács kezdetben úgy vélte, a mozgás terápiás hatású. Zenészeket hívtak, ideiglenes tánchelyeket jelöltek ki. A döntés súlyosbította a táncjárványt. Csak később tiltották be a zenét, és kezdték el elkülöníteni az érintetteket.

Magyarázatok és hiedelmek

A kora újkor embere természetfeletti okokat keresett. A jelenséget sokan Szent Vitus átkának tulajdonították. Zarándoklatokat szerveztek, imákat mondtak. A vallásos értelmezés nem volt szokatlan. A közösség így próbált értelmet adni a megmagyarázhatatlannak.

A korszak orvosai eltérően vélekedtek. Egyesek testi okokat kerestek, mások lelki eredetet feltételeztek. Paracelsus később pszichés zavarként írta le a jelenséget. Szerinte a tánc kényszere belső feszültségből fakadt, amelyet a közösségi nyomás erősített fel.

Modern magyarázatok a táncjárványra

A mai kutatók több tényezőt mérlegelnek. Felmerült az anyarozs okozta mérgezés lehetősége, amely hallucinációkat válthat ki, ugyanakkor egyéb hatásai miatt ez kizárható. Mások tömeges pszichogén megbetegedésről beszélnek. A 16. századi Strasbourgban éhínség, járványok és vallási feszültségek nehezedtek az emberekre. A táncjárvány ezekre adott kollektív reakció is lehetett.

A táncjárvány helye a történelemben

Az 1518-as esemény nem egyedi. Európa több vidékén dokumentáltak hasonló táncőrületeket a középkor végétől a kora újkorig. A strasbourgi táncjárvány azonban a legjobban leírt eset. Ma is emlékeztet arra, hogy a társadalmi stressz milyen szélsőséges formában törhet felszínre egy közösségben.

A táncjárvány története nem csupán különös epizód. Megmutatja, mennyire szoros kapcsolatban áll a test, a lélek és a társadalmi környezet. Strasbourg 1518 nyarán nemcsak egy válságot élt át, hanem egy olyan kollektív tapasztalatot, amely évszázadokkal később is kérdéseket vet fel.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe