Már a neandervölgyi fogorvosok is használtak fúrót

A kutatás alapjául szolgáló, mintegy 59 000 éves lelet egy őrlőfog, amelyet a délnyugat-szibériai Altaj-hegységben található Csagirszkaja barlangban tártak fel. A fog rágófelületének közepén egy szokatlan alakú, mélyen a fogbélig hatoló üreg található, amelynek morfológiája és mikroszkopikus karcolásai eltértek a természetes fogszuvasodás ismert mintázataitól.

A kutatók kísérleti régészeti módszerekkel – modern és holocén kori emberi fogakon, az ásatáson találtakhoz hasonló hegyes kőszerszámokkal végzett manuális fúrással – igazolták, hogy a leleten látható vájat mesterséges beavatkozás eredménye. A komputeres mikrotomográfia emellett súlyos fogszuvasodásra utaló ásványianyag-veszteségi nyomokat is kimutatott az üreg körül. A szakértők szerint a kőeszközzel végzett fúrás gyors és hatékony módja volt a fertőzött dentin és fogbél eltávolításának, és bár az eljárás rendkívül fájdalmas lehetett, megóvta az egyedet a későbbi, súlyosabb szövődményektől. A fogon található kopásnyomok ráadásul bizonyítják: a beavatkozás sikeres volt, a beteg túlélte a "műtétet", és haláláig használta a fogát.

A felfedezés alapvetően rajzolja újra a neandervölgyi ember kognitív és motoros képességeiről, valamint anatómiai ismereteiről alkotott tudományos konszenzust. Bár korábbi régészeti bizonyítékok (például a fogpiszkáló-használat vagy a gyógynövények esetleges alkalmazása) utaltak már a neandervölgyiek higiéniai szokásaira, a mostani lelet azt igazolja, hogy képesek voltak lokalizálni a fájdalom forrását, megfelelő sebészeti megoldást találni rá, és rendelkeztek az eljárás elvégzéséhez szükséges finommotoros kézügyességgel. A fogszuvasodás egyébként kifejezetten ritka betegségnek számított a neandervölgyiek körében a szénhidrátszegény vadászó-gyűjtögető étrend miatt, ami még inkább kiemeli az egyedi orvosi beavatkozás jelentőségét.

A Csagirszkaja barlang lakói egy Kelet- és Közép-Európából 60-70 ezer évvel ezelőtt indult migrációs hullám során telepedtek le a szibériai Altaj térségében. Kszénija Kolobova, a tanulmány társszerzője szerint ez a csoport kőeszköziparát és paleogenetikai jellemzőit tekintve szoros rokonságban állt a Kaukázusban és a Krím-félszigeten élt úgynevezett micoquien kultúra hordozóival.

A térség biológiai sokfélesége – köztük a vadlovak és bölények bősége, valamint a kőeszközök készítéséhez szükséges kiváló minőségű nyersanyagok – ideális feltételeket teremtettek a neandervölgyiek számára ahhoz, hogy egészen 40-45 ezer évvel ezelőttig, a Homo sapiens megjelenéséig fennmaradjanak, és – mint az a legújabb kutatásból kiderült – rendkívül fejlett orvosi tudásra tegyenek szert.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2010

• Az aradi vértanúk özvegyei
• Jan van Eyck és a Rózsa-regény
• A végzetes vonzerejű asszony
• Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
• Hová lettek a bűnösök?
• Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
• A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
• Az eredeti Széchenyi az igazi
• Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig