400 évvel ezelőtt is létezett esztétikai fogászat
2025. augusztus 15. 12:57
Anne d'Alègre volt az a francia nemesasszony, aki a 17. századi Európában a szép mosoly érdekében műfogsor viselését választotta. Esete az orvostudományt, az esztétikát és a társadalomtörténetet ötvözi.
Anne d'Alègre Forrás: Wikipédia / Közkincs
Korábban
A kora újkori Európában a fogászati ellátás még az elit körében sem volt elterjedt gyakorlat. Anne d'Alègre, egy 1619-ben elhunyt francia arisztokrata nagyon is adott arra, hogy fogai rendben legyenek. Az ő épen maradt fogsora tette lehetővé a pótlások terápiás és esztétikai célú használatának vizsgálatát a jelenben. A modern digitális technikáknak és a jól megőrzött régészeti kontextusnak köszönhetően egy multidiszciplináris csapatnak sikerült rekonstruálnia azt a száj- és fogászati kezelést, amelyben ez a nemes hölgy több mint 400 évvel ezelőtt részesült. Esete nemcsak a korabeli orvosi ismeretekről árulkodik, hanem arról is, hogy milyen társadalmi nyomásnak voltak kitéve annak idején a nők.
Balzsamozás és ólomkoporsó
1987-ben a Mayenne-i (Franciaország) Château de Laval kápolnájában végzett megelőző ásatások során a régészek egy ólomkoporsót találtak, amelyben egy Anne d'Alègre (1565-1619) néven azonosított nemesasszony bebalzsamozott teste volt. A holttest, amelyet kiváló állapotban őriztek meg – köszönhetően annak, hogy anno egy sor tartósítószert alkalmaztak –, példátlan lehetőséget kínált a nő egészségi állapotának és különösen fogazatának tanulmányozására.
A csontvázon az öregedés jelei, a halála előtti traumás sérülések és gerincferdülés mutatkozott. A szájának vizsgálata hozta azonban a legmegdöbbentőbb tényt: két fogpótlást tartalmazott.
Rekonstruált mosoly
A digitális technológiákkal, például komputertomográfiával (CBCT) és intraorális 3D szkenneléssel végzett elemzés lehetővé tette mind a fogak, mind a protézis részletes vizsgálatát. Megállapították, hogy Anne d'Alègre előrehaladott fogágybetegségben szenvedett, mindkét íven kiterjedt csontvesztéssel párosulva. Ez a betegség, amely az íny krónikus gyulladásával jár, fogmozgást, fogvesztést és rágás közbeni fájdalmat okoz.
E hatások enyhítése érdekében az arisztokrata fogszabályozó kezelésben részesült. Ez egy 0,4 mm átmérőjű aranyhuzalból készült sínt jelentett, amely összetartotta a fogakat, stabilizálta azokat és elosztotta a rágási nyomást. Ezenkívül egyik metszőfogát egy faragott elefántcsont protézisre cserélték, amelyet a fogon áthaladó szálakkal rögzítettek. Ahogy a kutatóknak sikerült megállapítaniuk, ez a beavatkozás nemcsak egy funkcionális igényre, hanem egy erős esztétikai és szociális motivációra is válaszolt.
A nemesasszony fogazata Forrás: Rozenn Colleter/ Inrap
A rossz fog és az erény
A 17. századi arisztokrata környezetben a fizikai megjelenés a státusz, az erény és a becsület szimbóluma volt. A hippokratészi gondolkodásból örökölt népi orvoslás szerint az eltorzult arcot az erkölcsi egyensúly hiánya, sőt a lélek romlottságának jeleként lehetett értelmezni. A fogak elvesztése, különösen a láthatóbbaké, például a metszőfogaké, súlyosan befolyásolhatta egy nemes hölgy közmegítélését.
Ambroise Paré, királyi sebész (Anne d'Alègre kortársa) arra figyelmeztetett, hogy az arc torzulása „elronthatja a beszédet", és ezáltal az embereket kevésbé erényesnek vagy akár becstelennek is mutathatja. Ebben az összefüggésben a harmonikus mosoly fenntartása az identitás, a reprezentáció és a szimbolikus hatalom kérdése volt. Mintegy a társadalmi túlélés szükségszerűségévé vált egy patriarchális és hierarchikus világban.
Elit fogászat
A lakosság többsége nem engedhette meg magának az aranyszálak és az elefántcsont fogak használatát. Mind a protézis technikai bonyolultsága, mind a felhasznált anyag ára arra utal, hogy Anne d'Alègre egy kiváltságos társadalmi körhöz tartozott. Egy olyan elithez, amely hozzáfért korának legjobb orvosi ismereteihez.
A 17. században még Európában is rendkívül ritka volt a fogak műfogakkal való pótlása. A régészeti feljegyzések nagyon kevés korábbi vagy korabeli példát mutatnak ilyen kifinomultsággal. A szálak és a fogak közötti érintkezési pontokon látható kopás arra utal, hogy a protéziseket életük során hosszabb ideig használták. Valószínű, hogy a szálak beállítására és cseréjére is sor került.
Sorscsapások és fogcsikorgatás
Az elemzések arra is utalnak, hogy Anne d'Alègre alighanem bruxizmusban, azaz a fogcsikorgatás rossz szokásában is szenvedhetett, ami általában stresszel és szorongással összefüggő állapot. Ez a diagnózis pedig – amelyet a fogai túlzott kopása is alátámaszt –, összefügghet az életrajzával. Anne ugyanis kétszer is megözvegyült, és fiát is elvesztette egy magyarországi csatában. Utolsó éveit egyedül élte, olyan környezetben, ahol a női özvegység elszigeteltséggel és fokozott társadalmi felügyelettel is járt.
A parodontális szuvasodás és a bruxizmus súlyosbíthatták egymást. Ebben az értelemben a műfogsor beillesztése nemcsak a mosolya helyreállítását szolgálta, hanem a fizikai romlással szembeni ellenállást is.
Összetett igények
A jelenlegi digitális eszközök – például az intraorális szkennelés – használatának köszönhetően ez az értekezés lehetővé tette, hogy nagy pontossággal meghatározzák egy adott történelmi személyiség szájüregi egészségét. Anne d'Alègre esete kitűnő példája annak, hogy a test hogyan válhat az orvostudomány, az esztétika és a társadalmi struktúrák közötti feszültségek élő archívumává.
A Muy Interesante által közzétett tanulmány a fogászat történetéhez is hozzájárul. Rávilágít, hogy a fogpótlási gyakorlatok és az esztétikai beavatkozások már évszázadokkal a modern fogászat általánossá válása előtt is használatosak voltak Európában. A vizsgált eset megkérdőjelezi azt az elképzelést, hogy a szájápolás a múltban felesleges luxus volt: a valóságban az egészséget, a státuszt és a nemeket ötvöző összetett igényeket testesíti meg.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Divat és skót identitás a 18. századi Londonban tegnap
- Különös viking sír Norvégiában tegnap
- Ősi hitvilág a natufi kultúrából tegnap
- Sárkányok Kabul felett - A Sámán Pajzs hadművelet nyomában tegnap
- 3600 éves bronzkori metropoliszt tártak fel a kazah sztyeppén tegnap
- Napóleon és Kuba: egy halotti maszk rejtélyes története tegnap
- Fejezetek egy pompeji-i gyorsétterem történetéből – egyiptomi kerámiaváza került elő a romok közül 2025.11.17.
- Arábia – az ősi illatok földje 2025.11.17.
