Már 220 ezer éve is tudatosan bányásztak az emberek Dél-Afrikában
Egy friss kutatás szerint jóval korábban kezdtek el tudatosan nyersanyagokat kitermelni, mint azt eddig feltételezték. A dél-afrikai Jojosi lelőhely vizsgálata arra utal, hogy már mintegy 220 ezer évvel ezelőtt is léteztek olyan helyek, ahová kifejezetten kőzetek begyűjtése céljából tértek vissza. Az eredmények új megvilágításba helyezik a paleolit kori vadászó-gyűjtögetők életmódját.
A kutatók a helyszínen elsősorban egy szaruszirt nevű, finomszemcsés kőzet nyomait azonosították, amely alkalmas eszközkészítésre. A feltárt leletek között megtalálhatók voltak kőtömbök, különféle méretű pattintékok, és olyan kövek is, amelyeket ütőeszközként használtak. Mindez arra utal, hogy a feldolgozás már a lelőhelyen megkezdődött.
Nem lakóhely, hanem őskori műhely
A területen szinte kizárólag gyártási hulladék került elő, kész eszközök viszont nem. Ez arra enged következtetni, hogy a helyszín nem lakóhelyként szolgált, hanem kifejezetten a nyersanyag kitermelésének és előkészítésének helye volt. A vizsgálatok szerint Kr. e. 110 000-ig folyamatosan használták a területet.
A jojosi feltárási terület Dél-Afrika keleti részének füves síkságain található, nem messze az Indiai-óceántól. Az ásatások során egyes rétegekben akár több millió apró töredék is előfordult köbméterenként. A kutatók minden egyes üledékréteget átszitáltak, hogy a legkisebb darabok se vesszenek el.
Ez is érdekelhet
A leletek részletes vizsgálata során 353 darabot sikerült újra összeilleszteni, mintha egy háromdimenziós kirakóst raktak volna össze. Ezek pontos képet adnak arról, hogyan pattintották le a kődarabokat, és milyen sorrendben haladt a munka. Az így rekonstruált folyamatok alapján az is megállapítható, milyen formájú eszközök készülhettek a végén, mielőtt azokat máshová vitték volna.
