Ma is megoldatlan rejtélyek lengik körül a nabateusok titokzatos városát, Petrát

Irigy szomszédok

A gazdasági fordulattal párhuzamosan társadalmi és politikai is végbement. Az i. e. 3. és 1. század között a nabateusok a törzsi rendszerből – amelyben a főnök, vagy phülarkhosz, aki hatalmával a vele egyenlőkkel tárgyalt – egy másikra, a szomszédjaik hellenisztikus monarchiáján alapulóhoz hasonlóra tértek át, olyanra, mint Egyiptomban, vagy a szeleukidák Szíriában. Addig, amíg el nem tűntek, a nabateus királyság határai jelentősen módosultak; beletartozott az Arab-félsziget északkeleti része, a Negev-sivatag és az Edom-síkság, valamint a Holt-tenger déli részéig fekvő terület.

Az i. e. 9. és i. sz. 40. közé eső periódusban érte el Petra királysága maximális ragyogását, és ekkor építették meg a nabateusok legambiciózusabb és legfontosabb terveiket. Ebben az időszakban ellenőrizésük alá vonták Szíriát és Gázát. Mivel gazdagsága a kereskedelmen alapult – jegyzi meg Carlos Buenacasa –, a külpolitikájában kerülte a tengerparti összeütközéseket, habár kihasznált minden szerencsés körülményt, arra, hogy észak felé bővítse határait. „Érdekükben állt jó viszonyt létesíteni azokkal a területekkel, amelyekkel kereskedtek, és akiktől gazdagságuk függött. Amikor feszültség keletkezett, a nabateusok úgy döntöttek, inkább fizetéssel oldják meg a konfliktust” – magyarázza Buenacasa.

A Kolostor

A nabateusok szerencséje azonban gyorsan változott. Gazdagságuk odavonzotta a rómaiak kapzsiságát. A várost számos alkalommal támadták meg, melyek károkat okoztak, habár a rómaiak nem tudták bevenni a térség egyedülálló földrajzi adottságai miatt, amelyek Petra legjobb védelmét jelentették. Ennek ellenére, i. sz. 106-ban Traianus császárnak sikerült elfoglalni a nabateus királyságot és új provinciát hozott létre, Arabia Petraea néven. Carmen Blánquez ókortörténész, a madridi Complutense egyetem tanára szerint „nincs semmilyen jele ellenállásnak a nabateusok részéről, sem hivatalos, sem népi, csak a csend egy királyság eltűnése felett, amely több mint három évszázadig létezett”.

Róma addig tisztelte Petrát, mert biztosította számára a luxuscikkeket, amelyekről nem akart lemondani. Ez csak azért volt, mert nem ismerte azok eredetét. Ahogy ráakadtak termelői területekre, mint Arábia déli része, a rómaiak a tengeri utat helyezték előtérbe. Ami a karavánutakat illeti, amelyek a Vörös-tengertől utaztak, Traianus eltérítette őket azért, hogy Akaba kikötője a szíriai Boszrával kerüljön kapcsolatba. Mindez Petrának, mint kereskedelmi nagyhatalomnak a vég kezdetét jelentette.

A nabateusok fővárosa fennmaradt, habár másodlagos várossá vált. A IV. században, egy adminisztratív újraszervezés Petrát provinciai központtá tette meg, ráadásul egy új provincia, melyet Palaestina Tertiának hívtak, metropolisz címét is megadta számára. Még később, amikor a kereszténység megérkezett a térségbe, Petra püspöki székhely lett.

Valóban, az ezekből az évekből származó templomok, amelyek megőrződtek a városban, mozaikokkal gazdagon díszítettek, ami megmutatja a város jelentőségét a Bizánci Birodalom korában. 630-ban a terület iszlám fennhatóság alá került, habár erről az időszakról alig maradtak adatok. Ekkor a nabateusok teljesen beolvadtak a környező lakosságba. Bizonyára az őslakos népesség összekeveredett az arabokkal egészen addig, amíg nem maradt semmilyen nyomuk.

747-ben egy erős földrengés rázta meg a térséget, amely a még Petrában maradt lakosokat is távozásra késztette. Ettől kezdve, egészen a XIII. századig csak nagyon keveset tudni arról, ami ott történt. Lehetséges, hogy a középkor alatt teljesen sivatagossá vált. 1276-ban Az-Záhir Bajbarsz (I. Bajbarsz) mameluk szultán, Egyiptom és Szíria uralkodója, történetíróján keresztül mesélte, hogy látta a várost. Megemlíti a kőből kivésett, gazdagon díszített házait, Áron sírját és egy erőd romjait…De nem mond semmit a lakói felől. Ezek után a nabateusok és Petra városa újra a feledésbe merültek egészen addig, amíg a XIX. században újra fel nem fedezte Burckhardt.

1. Újra felfedezett kincs
2. A nabateusok eredete
3. Menedékből város
4. Irigy szomszédok
5. Romantikus sors

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Németország

• A hatalmas veszteségek sem állították meg a szovjet hadsereget Sztálingrádnál 
• Egyetlen hajót sem süllyesztett el a rettegett német monstrum, a Tirpitz
• Pattanó bombákkal semmisítették meg a britek a Ruhr-vidék gátjait
• Megrendítő beszédet mondott a berlini fal árnyékában J. F. Kennedy
• Véletlenül jutott kulcsfontosságú szerephez a berlini fal ledöntésében Günter Schabowski
• Családját is feláldozta a propaganda mestere, Joseph Goebbels 
• Még az akasztófa árnyékában is tagadta bűnösségét Hermann Göring
• Búcsúcédulák bevételeiből finanszírozták, de így sem haladt a kölni dóm építése 
• Bár tudomására jutott, nem tett jelentést a Hitler ellen készülő merényletről Erwin Rommel