Legenda és valóság – hét „végzet asszonya” a világtörténelemből
2018. július 19. 09:59 Múlt-kor
Hatalom, befolyás, népszerűség - legyen szó bármelyikről, nehezen tudjuk elképzelni, hogy egy nő ne szépségével, ravaszságával vagy kegyetlenségével érje el ezeket. A legendák viszont sokszor túlzóak: az alábbiakban hét emlékezetes esetet idézünk fel.
Korábban
Kleopátra varázslatos szépsége
A legenda: A szépséges uralkodó Kr. e. 51 és 30 között állt Egyiptom élén, Julius Caesar szövetségese és Marcus Antonius hadvezér kedvese volt. A nőnek, aki kora két nagyhatalmú vezérét is elcsábította, gyönyörűnek kellett lennie, gondolja Kleopátráról az utókor. Egyiptom egykori uralkodónőjének szépsége a mai napig emlékezetes: kozmetikai szalonok ezrei, fürdőkoktélok és sók viselik a nevét. A legendák szerint Kleopátra mindent meg is tett csábos külseje megőrzése érdekében: naponta vett mézes és szamártejes fürdőket.
Mítoszoszlatás: Történészek szerint a római nagy emberek elcsábítása és a kétévtizedes uralkodás inkább az uralkodónő kisugárzásának és intelligenciájának köszönhető. Kleopátra szépségéről kevés az információnk, a korabeli, idealizált képet festő ábrázolások ugyanis nem tekinthetők hitelesnek. A római-görög források többsége 100-200 évvel későbbi, és ezek is ellentmondóak: míg Plutarkhosz arról ír, Kleopátra szépsége önmagában nem különleges, addig Cassius Dio a legszebb nőként jellemzi az uralkodót. Egyes értelmezések szerint Kleopátra szépségének mítosza a férfi történetírás terméke: egy nő, aki ilyen hatással volt korára, csakis szépségének és ravaszságának köszönhette hatalmát, sugallja e verzió. Többszázéves szünet után a 14. században élénkült fel újra az érdeklődés Kleopátra iránt: Boccaccio szépséges, kegyetlen és szemérmetlen uralkodónőképe meghatározta a későbbi ábrázolásokat.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
- Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
- Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
- Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban
- Izrael örökségrombolással vádolta a Hezbollahot és a Palesztin Hatóságot tegnap
- Középkori gyermeksír védelmezte Ávilát tegnap
- Újra láthatóvá válhat a toszkánai víztározó mélyére süllyesztett középkori falu tegnap
- Adománygyűjtés segíti Máré várának helyreállítását tegnap
- Bronzkori kardot emeltek ki Devon partjainál a tengerből tegnap
- Visszaszolgáltatják a Rapa Nui őslakosok 19. századi maradványait tegnap
- Római kori úszómedencét tártak fel a törökországi Tralleiszben tegnap
- Tizenötmillió digitalizált oldallal bővült az Országos Széchényi Könyvtár tegnap
