2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
ITT támogathatsz bennünket
Kávássy János

A Manhattan Projecttől a szuperbombáig

„E. Fermi és L. Szilárd nemrégiben elkészült munkája, melyet kéziratként ismerhettem meg, arra vezet, hogy úgy higgyem, az uránium elem fontos új energiaforrássá válhat a közeljövőben. A kialakult helyzet némely aspektusai figyelmet, s ha szükséges tetteket kívánnak meg a kormányzattól. Mindezek miatt úgy hiszem kötelességem, hogy felhívjam figyelmét a következő tényekre és ajánlásokra…” E sorokkal kezdődik Albert Einstein híres, Franklin Delano Rooseveltnek küldött levele. A magyar származású fizikus, Szilárd Leó által inspirált és az amerikai elnöknek 1939. október 11-én átadott üzenetnek történelemformáló következményei lettek. Hiszen annak, valamint az Egyesült Államok hadba lepésének hatására 1942. augusztus 13-án beindult Manhattan Project örökre megváltoztatta világunkat. Ugyanannyira hirtelenül és váratlanul, mint amennyire erőszakosan. 

Súlyos tévedés

1943 márciusától az Új-Mexikó államában létesített Los Alamos National Laboratory vált a nukleáris robbanófejek kifejlesztésének felelősévé, majd 1945 júliusában létrehozták a Z-Divíziót, amely a laboratóriummal szorosan együttműködve immár direkt módon az építés-tesztelésért felelt. Munkájuk eredményeként 1945. július 16-ának reggelén végrehajtották a világ első kísérleti robbantását (Trinity), s ezzel kezdetét vette a nukleáris kor. Alig három héttel később, 1945. augusztus 6-án sor került az új fegyver első gyakorlati alkalmazására is: urániumtöltetű fissziós bomba (ez volt a Little Boy) robbant a japán Hirosima város felett, amelyet augusztus 9-én a Nagaszakiban ledobott plutóniumtöltetű Fat Man követett.

A máig rendkívül ellentmondásos döntéssel kapcsolatban két dolgot kell figyelembe vennünk: egyrészt hogy Japán katonai inváziójára vonatkozó akkori becslések rendkívül magas veszteségekkel (a legtúlzóbbak egymillió amerikai áldozattal) számoltak, másrészt hogy az időközben elhunyt Roosevelt helyébe lépő elnök, Harry S. Truman befolyásos tanácsadója, James Byrnes külügyminiszter szerint ezzel demonstrálhatták az USA katonai erejét a második világháborúban megerősödött sztálini Szovjetunió felé. Miközben az 1945. nyári eseménysor a vezető kutatók meghatározó részét bűntudattal és aggodalommal töltötte el, az ENSZ 1946 januárjában felálló Atomenergia Bizottságának amerikai képviselője, Bernard Mannes Baruch az atomfegyverek korlátozására és ellenőrzésére tett javaslatot. Az úgynevezett Baruch-terv gyakorlatilag az amerikai atommonopólium bebetonozását jelentette volna; amerikai szakértők ekkor úgy vélték, a szovjeteknek mintegy húsz évre lesz szükségük ahhoz, hogy saját nukleáris arzenált kezdhessenek építeni. Ennél nagyobbat aligha tévedhettek volna.

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2020. tavasz számában olvasható.

Előfizetési lehetőségek

Digitális

Digitális formában
szeretnék előfizetni
a magazinra vagy korábbi
lapszámot vásárolni

vásárolok

Nyomtatott

A magazin nyomtatott
verziójára szeretnék
előfizetni vagy már korábban
megjelent lapszámot vásárolni

vásárolok
Bezár