Különleges, 1700 éves mellszobrokat találtak Izraelben

A két, egyenként mintegy harminc kilogrammos mészkő mellszobor a késő római korból, a harmadik-negyedik századból származik. Ejtan Klein, az Izraeli Régészet Hatóság (IAA) rablások megelőzésével foglalkozó osztályának helyettes vezetője elmondta, hogy hamarosan ásatásokat kezdenek a lelőhely közelében újabb kincsek után kutatva. Klein emlékeztetett arra, hogy jelenleg tizenkét hasonló, az elhunytak vonásait bemutató szobrocskát tartanak számon, melyek a két világháború közötti időszakban kerültek a műkincsforgalomba, és főként gyűjtők vagy amerikai egyetemek tulajdonába jutottak.

Noha minden egyes temetkezési mellszobor ábrázolása egyedülálló és sajátos, a stílus, az anyag és a kivitelezés jellegzetes volt Bét-Seán vidékén. Ezek a mellszobrok a közel-keleti és mezopotámiai hagyományokhoz kötődve jelzésszerűen, nem valósághűen ábrázolják az elhunytat, szemben a görög-hellenisztikus szobrokkal. A tucatnyi ismert szobor egy részére rávésték a halottak életkorát és nevét görögül, latinul vagy valamelyik sémi nyelven, de a frissen fellelt síremlékeken nem találtak szöveget.

A mellszobrok felállítása csak a főként pogányok lakta Bét-Seán, régi nevén Szküthopolisz környékén volt jellemző. A gazdagok márványból készítették, de mindenki talált a pénztárcájának megfelelőt, a szakemberek szerint ezeket a helyben található mészkőből készített mellszobrokat középosztálybeliek állíthatták szeretteik emlékére. Akkoriban az Izrael földjén alkotó mesterek vagy a valósághű, az emberek természetes fizikai tulajdonságait másoló, görög szobrászati hagyományt követték, vagy a keleties, a szemet, szemöldököt és az orrot hangsúlyozó sematikus és stilizált irányzatot.

A megtalált síremlékek valószínűleg helyi pogányokhoz, minden bizonnyal szírek leszármazottjaihoz tartoztak, és nem zsidókhoz vagy szamaritánusokhoz, mert az Ószövetség, amelynek szabályait ez a két utóbbi csoport követte, tiltotta az emberábrázolást.

Bét-Seán Izrael egyik legősibb városa, amely már az első zsidó királyság idején is létezett, a Bibliában a zsidókkal ellenséges filiszteusok a gilboai csatában elesett Saul király és fia, Jonathán testét ennek a városnak a falára tűzték ki az időszámítás előtti 11. század végén. A babiloni fogság után a zsidók nem telepedtek vissza a városba, de a hellenisztikus és a római korban ismét benépesült Szküthopolisz néven, valószínűleg azért, mert nagyszámú szkíta lovast telepítettek erre a helyre.

A város a rómaiak idején csatlakozott a jelentős, főként a mai Szíria és Jordánia területén található városokból álló városszövetséghez, a Dekapolisznak, vagyis Tíz városnak nevezett egységhez, amely az Újszövetségben is szerepel.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A náci Németország jellemzői
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
• Már 1918-ban lépéseket tett az egyesülés felé Németország és Ausztria
• 12 ezer, Argentínában élt náci nevét tartalmazó listára bukkantak
• Tökéletes ürügy volt a szabadságjogok megszüntetésére a Reichstag felgyújtása
• A háború utolsó napjaiban megpróbálta átvenni Hitlertől a hatalmat Hermann Göring
• Máig nem tudni pontosan, hány roma áldozata lehetett a holokausztnak
• Miért foglalkoztatták az ikrek az embereken kísérletező náci tudósokat?
• Két falu teljes kiirtásával bosszulták meg Reinhard Heydrich halálát a nácik
• Elhunyt a sobibóri haláltábor utolsó túlélőinek egyike