Legendás apák és fiúk

Megoldódhatott a piramisok rejtélye: így építhették őket

2018. november 5. 14:46 Múlt-kor

Régészek egy 4500 éves rámpaszerű szerkezetet tártak fel Egyiptomban, amelyet a gízai nagy piramis és más nagyszabású műemlékek építésének módszertanára adhat magyarázatot.

piramisok

A szakértők körében régóta sok gondolkodás és vita tárgya, pontosan hogyan építhették fel az ókori egyiptomiak híres piramisaikat. A legújabb felfedezés lehetséges, hogy képes választ nyújtani az ókori világ egyik csodájának elkészítésére. A rámparendszert az egyiptomi Keleti-sivatagban található ókori Hatnub kőfejtőnél találták. E bányásztelepülésen már legalább a Kr. e. 26. századtól, Hufu fáraó uralkodásának idejétől kezdve alabástromkitermelés folyt, egészen Kr. e. 300-ig, már a római korban.

A bányában kifejtett hatalmas kőtömböket vélhetően ezen a rámparendszeren húzták helyükre, és hasonló rendszert használhattak a piramisok építéséhez is. A helyszínen a kairói központú Keleti Régészet Francia Intézete és az angliai Liverpooli Egyetem kutatói végeznek feltárást. Yannis Gourdon, a közös feltárás egyik vezetője elmondta: „A rendszer elemei egy központi rámpa, ennek két oldalán pedig lépcsők, számos cölöplyukkal (…) Egy e cölöpökhöz kötelekkel rögzített szán segítségével az ókori egyiptomiak igen meredek, 20 fokos, vagy ennél is nagyobb dőlésszögű emelkedőkön húzták ki a kőfejtőből az alabástromtömböket.”

A gízai nagy piramis építéséhez használt tömbök átlagosan több mint 2,25 tonnásak, ami miatt a szakértők régóta csupán találgatták, hogyan kerülhettek a helyükre az ókorban. A Hatnubnál felfedezett rámpa betekintést nyújt az ókori egyiptomiak rendelkezésére álló technológiára, amelynek segítségével képesek voltak az óriási építészeti teljesítményre. Ehhez hasonlót korábban soha egyetlen egyiptomi régészeti lelőhelyen sem találtak.

„Ilyen rendszert sosem fedeztek még fel máshol” – mondta el Gourdon. „Az eszköznyomok vizsgálata és két, Hufuhoz köthető felirat jelenléte alapján arra következtettünk, hogy ez a rendszer legalább az ő uralkodásáig nyúlik vissza – Hufu volt a nagy piramis építtetője is.” A nagy piramis a három gízai piramis közül a legnagyobb, mintegy 146,7 méteres magassággal. A Kr. e. 2560 körül befejezett óriási műemlék építése 10-20 évet vehetett igénybe.

Habár a régészek hosszú ideje feltételezték, hogy az ókori egyiptomiak valamilyen rámparendszert alkalmaztak a piramisok építéséhez, eddig erre kézzelfogható bizonyíték egyáltalán nem volt. A régészek a rámpán kívül találtak legalább 100 feliratot is, amelyek fáraók Hatnubba tett látogatásainak állítanak emléket, valamint kőből vájt otthonokat, amelyekben a bányászok lakhattak.

A Liverpooli Egyetem régésze, Roland Enmarch elmondta: „A csapat négy sztélét ásott elő. Az egyik sztélén egy álló alak ábrázolása látható, a másik hármon a rossz állapotuk miatt tisztázatlan hieratikus feliratok találhatók.” Hozzátette, csapata mind a feliratok, mind a lakóépületek megőrzésén fáradozik a jövőbeni régészeti és történeti kutatások számára, amelyek talán további rejtélyeket oldanak meg a piramisok építésével kapcsolatban.

2018. ősz: Legendás apák és fiúk
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
A helyszínen felfedezett feliratok egyikeA gízai nagy piramisA hatnubi rámparendszer egy szakasza

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!