Központi szerepet kap a keszthelyi Festetics-kastély a Netflix új sorozatában

A Leigh Bardugo regényeiből készült Árnyék és csont (Shadow and Bone) című sorozat a 19. századi Oroszország ihlette környezetben játszódik, természetfeletti erőkkel is rendelkező szereplői a sötétség ura ellen küzdenek. A nemzetközi sajtó szerint röviddel az április 23-i bemutató után máris kritikai és közönségsikert aratott a széria, több esetben a Trónok harcához mérik.

A nyolc részből álló első évadot szinte teljes egészében Magyarországon forgatták, a felvételek 2019 őszétől 2020 tavaszáig mintegy fél éven át tartottak. A budapesti stúdiókon, illetve a többnyire főváros környéki külső helyszíneken kívül a keszthelyi Festetics-kastélyban zajlottak forgatások, az épület és annak belső tere a filmbéli cár kis palotájaként jelenik meg, digitálisan négy hagymakupolás toronnyal is kiegészítve.

Keszthelyen 2019 novemberétől három héten át dolgozott a mintegy százfős forgatócsoport, volt olyan báli jelenet, amelynél több száz környékbeli statiszta is közreműködött. Pálinkás Róbert, a Helikon Kastélymúzeum igazgatója az MTI megkeresésére kedden azt mondta, a forgatáskor még nem tudhatták milyen szerepet kap a kastély, de nekik is kellemes meglepetés volt, hogy ilyen látványos lett a szerepe.

Hozzátette, hogy a könyvtártól a tükörteremig a főépület számtalan terme, folyosója, lépcsőháza látható és felismerhető a szériában, valamint a főbejárat előtti udvar és a park is több jelenet helyszíne lett. Hosszú évek óta nem kapott ilyen jelentőséget egy filmben – utoljára talán a Kincsem forgatásakor –- a Festeticsek palotája, ahol pedig évtizedek óta számtalan magyar és külföldi film készült.

Pálinkás Róbert jelezte, hogy máris érkeztek hozzá pozitív jelzések a kastély filmbeli szereplésével kapcsolatban. Úgy vélekedik, hogy más külföldi filmforgatási helyszínek esetéhez hasonlóan a sorozat révén megnövekedhet a látogatók érdeklődése, bízik benne, hogy sokakat vonz majd emiatt is Keszthely. És reméli, hogy a tervek alapján elkészülhet a második évad is, bár arra még nincs megállapodás, hogy ismét lesz-e benne szerepe a kastélynak.

A Netflix oldalán található sajtóinformációból tudható, hogy az Árnyék és csont főszereplői szinte alig ismert színészek, a széria alkotóinak ugyanis az volt az elképzelésük, hogy egy új világot teremtenek, amelyhez új arcokra volt szükség. A kivételek közé tartozik Ben Barnes, a sötétséget irányító tábornok, aki egyebek közt a Narnia krónikáiban is főszerepet alakított, illetve az anyját játszó Zoe Wanamaker, akit többek között az első Harry Potter-filmből, valamint a Poirot-filmekből ismerhet a magyar közönség.

A sorozat internetes (IMDb) adatlapja alapján a nézők magyar színészekkel is találkozhatnak kisebb szerepekben, mások mellett feltűnik Bánfalvy Ágnes, Ubrankovics Júlia és Schmidt Sára. Joseph Trapanese zeneszerző egy interjúban azt is elárulta, hogy a sorozat zenéjét teljes egészében Magyarországon rögzítették.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság filmtámogatási adatbázisa szerint az Árnyék és csont az utóbbi években az egyik legnagyobb költségvetéssel forgatott sorozat volt Magyarországon. A táblázat szerint a teljes költségvetés megközelítette a 15 milliárd forintot, ebből csaknem 12 milliárd volt a gyártó közvetlen magyarországi költése.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése