Hamarosan eredeti pompájában tündököl a Versailles-i palotakomplexum két újabb fontos helyszíne

„A kápolna abban a formájában látható, ahogyan az építész (Jules Hardouin-Mansart) megálmodta, XIV. Lajos pedig megcsodálhatta, kivéve a nagy lámpaoszlopot, amelyet 1765-ben eltávolítottak” – mondta az AFP francia hírügynökségnek Frédéric Didier, a történelmi műemlékek építésze, a négy éve tartó restaurálás vezetője.

A kápolna belső restaurálásához 16 millió euróra (5,8 milliárd forint) volt szükség, amelyet részben a Philanthropia svájci alapítvány és több más mecénás, így a Saint-Gobain építőipari konszern és a LMVH luxusipari csoport segítségével finanszíroztak.

A kápolna tetőzete 1705-ben készült fehér tölgyből, mint amilyen a párizsi Notre-Dame-székesegyházé volt a 2019. áprilisi tűzvész előtt. Sikerült a régi faanyag megőrzésével eredeti formájában helyreállítani – mondta el az építész. A tetőzetet tartó többtonnás keresztgerendákat ki kellett cserélni, mert a beszivárgó víz miatt 20 centimétert süllyedtek.

Az üvegablakokat a gittben található azbeszt miatt le kellett szedni és méregteleníteni kellett. Az Ancien Régime óta most először újították fel és ragyog régi fényében az ólomkeretek aranyozása.

A megrongálódott féldomborműveket kijavították, a szobrokat nem cserélték le, csupán restaurálták. A kétszáz kilós angyalkákat daruval kellett leemelni, műhelyben restaurálni, kicserélni a belső vázukat, majd újra a helyükre emelni őket – mondta el Frédéric Didier. Ez a királyi kápolna az egyetlen 17-18. századi építmény, amelyben minden szobor eredeti – tette hozzá. A felújításon mintegy száz munkás és képzőművész dolgozott, amivel a tanoncképzéshez is hozzájárultak.

Egyes történészek szerint ez a palota legsikerültebb része. XIV. Lajos uralkodásának végén, tökéletes pillanatban készült – hangsúlyozta Laurent Salomé, a múzeum igazgatója, aki kiemelte, hogy a 40 méter magas építmény kiemelkedik a tetőzetek vízszintes vonalából, megzavarva a szimmetriát. Azt akarta jelképezni, hogy Isten háza uralkodik az emberek lakhelye felett.

A rokokó stílus gyöngyszemének számító királyi sarokszoba, XV. Lajos dolgozószobája szintén visszanyerte régi fényét, egyebek mellett a Rolex óragyár mecénási adományának köszönhetően. A szoba közepén álló, titkos fiókokkal ellátott íróasztal kilenc éven át készült.

„Ez a dolgozószoba, ahol a királyok az éremgyűjteményüket tartották, a hatalom és az intimitás kettősségének köszönhetően egyike a kastély emblematikus helyiségeinek ” – mondta Catherine Pégard, a versailles-i kastély felújításával megbízott közintézmény elnöke, aki azt is elmondta, hogy a mostani felújítás nagysága felér a 2007. évivel, amikor a Tükörterem kapta vissza eredeti pompáját.

Újraaranyozták az ablakokat és fadíszítéseket, és a sarokszoba fala visszakapta eredeti hideg fehér fényét, az úgynevezett király fehér árnyalatot.

„Ezek a Covid-19-járvány alatt végzett munkák tanúskodnak Versailles-nak a képzőművészek és a foglalkoztatás iránti elkötelezettségéről” – tette hozzá Cathérine Pégard.

A restaurálási munkák sosem szünetelnek: jelenleg a trónörökös dolgozószobájáé folyik, rövidesen megkezdődik Madame Du Barrynak, XV. Lajos kegyencnőjének a lakosztályáé is. Befejezése egybeesik a XV. Lajosnak szentelt, 2022 őszén megnyíló versailles-i kiállítással – mondta el Pégard.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Demográfiai és etnikai változások Magyarországon a XVIII. században
II. Népesség, település, életmód

• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
• A másfél évszázadnyi török uralom mérlege