Középkori pergamenek genetikai titkait tárták fel kutatók

A 4. és 15. század között a pergamen volt az európai írásbeliség legfőbb hordozója. A világ könyvtáraiban és múzeumaiban napjainkban is mintegy egy-hárommilliárd pergamentöredék található. A szakemberek most két teljesen roncsolásmentes eljárást alkalmaztak a sejtminták begyűjtésére.

A pergamen felületét egy hagyományos PVC-radírral dörzsölték át, amely elektrosztatikus töltése révén képes összegyűjteni a proteineket és sejteket, illetve egy puha citológiai kefét használtak a felszín érintésére. Az így nyert töredékes és erősen roncsolódott mitokondriális DNS-t újgenerációs szekvenálási technológiával elemezték, hasonlóan ahhoz a módszerhez, amelyért Svante Pääbo 2022-ben Nobel-díjat kapott a neandervölgyi ember genomjának feltérképezéséért.

A kutatás során 91 darab, a 8. és a 20. század között készült kéziratot vizsgáltak meg, amelyek többek között Angliából, Franciaországból, Olaszországból, Etiópiából és Kis-Ázsiából származtak. A levett 351 mintából 204 esetében sikerült hitelesíteni az állatfajt.

Az eredmények rávilágítottak a regionális gazdasági különbségekre. Az angol kéziratok esetében a felhasznált bőrök 80 százaléka juhtól származott, ami a szigetország középkori juhtenyésztésének dominanciáját tükrözi. A kontinentális Európában a kecske, a juh és a szarvasmarha aránya szinte azonos volt, míg az etiópiai iratok 76 százaléka kecskebőrből, a nyugat-ázsiai szövegek pedig kivétel nélkül juhbőrből készültek.

A kéziratok így ezentúl nemcsak szöveges forrásként, hanem egyedülálló biológiai adatbázisként is szolgálnak. Ahogy Bruce Holsinger professzor rámutatott, a világ egyetlen régészeti lelőhelye sem rendelkezik ilyen kiterjedt, pontosan datálható és földrajzilag behatárolható állattani archívummal.

A genetikai vizsgálatokkal megállapítható a felhasznált állatok rokonsági foka is. Ha egy kódex lapjai genetikailag rokon egyedektől származnak, az helyi, elszigetelt kolostori termelésre utal. Az egymással rokonságban nem álló állatok bőrének együttes felhasználása ugyanakkor a késő középkori városi kereskedelem és a kiterjedt nyersanyagpiacok létezését bizonyítja.

A jövőben a technológia finomításával a kutatók az állatok nemének meghatározását, valamint a pergamenekben rejlő ősi baktériumok és vírusok azonosítását is tervezik, ami a középkori járványtörténet megértésében is jelentős áttörést hozhat.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

2. világháború

• Mesterséges intelligenciával pótolták Robert Capa megsemmisült normandiai fotóit
• Zsidó ellenállók búvóhelyeit azonosították a bedzini gettóban
• Második világháborús magyar katonákat exhumáltak Tiszadorogmán
• A második világháborúban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót azonosítottak a japán partoknál
• Zsidómentő lengyel asszonynak állított emléket a Pilecki Intézet
• Ideiglenesen kialudt Szarajevó örök lángja