Környezeti katasztrófával fenyegetnek a Balti-tengerbe süllyesztett vegyi fegyverek

A környezeti krízis gyökerei a második világháború lezárásának idejére nyúlnak vissza. A győztes szövetséges hatalmak a kapitulációt követően hatalmas mennyiségű német vegyi fegyvert zsákmányoltak, amelynek biztonságos megsemmisítése helyett a költséghatékonyabb tengeri elsüllyesztés mellett döntöttek.

Az 1940-es évek második felében a hiányos környezetvédelmi szabványok miatt a rakományt sok esetben hordókban, faládákban, vagy magukkal a szállítóhajókkal együtt küldték a mélybe. A műveleteket övező titkosítás és a hiányos dokumentáció miatt a pontos helyszínek azonosítása évtizedekig szinte lehetetlen volt, az adatok egy részét csak a huszadik század végén hozták nyilvánosságra.

A több európai ország – köztük Lengyelország, Németország, Svédország és Finnország – részvételével lezajlott CHEMSEA (Chemical Munition Search and Assessment) kutatási projekt adatai szerint mintegy ötvenezer tonnányi, harci gázokat tartalmazó lőszer fekszik a Balti-tenger fenekén. A legjelentősebb lerakóhely a Bornholmi-medence, ahol 70-105 méteres mélységben körülbelül 35 ezer tonna fegyverzet található, megközelítőleg 13 ezer tonna aktív hatóanyaggal.

További jelentős gócpontként tartják számon a Gotlandi- és a Gdanski-medencét, valamint a Kis-Bælt szoros déli részét, ám a szállítás közben tengerbe dobott rakományok miatt a hivatalos zónákon kívül is magas a szennyezettség kockázata. Az egykori arzenál olyan rendkívül veszélyes anyagokat tartalmaz, mint a kén-mustár, a tabun, az adamszit és különböző arzénvegyületek.

Bár a szakemberek sokáig abban bíztak, hogy az érintett vegyületek alacsony vízoldékonysága minimalizálja a kockázatokat, napjainkra a tartályok burkolatának rozsdásodása közvetlen veszélyforrássá vált. A szivárgó mérgek a tengeri ökoszisztéma mellett az egyre szaporodó tengerötti beruházások – szélerőműparkok, gázvezetékek és adatkábelek – kivitelezését is komolyan hátráltatják. Az Európai Parlament egy 2021-es határozatában már sürgette a nemzetközi összefogást a helyzet rendezésére.

A jelenleg is futó európai projektek, mint a DAIMON vagy a MUNIMAP, egyelőre a tengerfenék feltérképezésére és a szivárgások monitorozására fókuszálnak. A kutatók ugyanis arra figyelmeztetnek, hogy az elsüllyesztett fegyverek tömeges kiemelése jelenleg nagyobb katasztrófával fenyegetne, mint a folyamatos megfigyelésük, mivel a meggyengült tárolók mozgatása azonnali és nagyszabású toxikus szivárgáshoz vezethet.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2018

• Géza fejedelem helyett felesége, Sarolt irányíthatta az országot
• A pornokrácia évtizedei Rómában – ki is volt az „igazi nőpápa”?
• A kormányzóné, Purgly Magdolna útja Sofronyától Estorilig
• Pergőtüzek krónikája
• Kormányzóné, anyakirálynő, hercegi nagymama - Szilágyi Erzsébet élete
• Péter Gábor, a „szovjet ügynök”
• Hét híres kutya a történelemből
• Verne valóra vált víziói
• Erzsébet királyné anyasága