Kilenc fegyver, amellyel az ókori Egyiptom világverő hatalommá vált
2020. december 10. 08:36 Múlt-kor
Az ókori Egyiptom hadereje az Újbirodalom korában (Kr. e. 1550 – Kr. e. 1070) a korszak egyik legjobbjává fejlődött, ezt az eredményt azonban másoktól kölcsönzött fegyverzettechnikával érte el. Korai történelme során Egyiptom harcosai egyszerű kőfejű buzogányokkal, fém hegy nélküli fa lándzsákkal, valamint bárdokkal és egyszerű íjakból kilőtt nyilakkal védték meg a Nílus-menti birodalmat a núbiai és líbiai törzsektől. Miután azonban a Középbirodalom korának végén a Közel-Keletről (feltehetőleg a mai Szíria területéről) származó, igen rejtélyes hükszoszok átvették a hatalmat Egyiptom felett (a legújabb kutatások szerint annyira nem katonai hódítással, mint békés betelepüléssel) Kr. e. 1650 körül, lényegesen fejlettebb fegyverzetet is hoztak magukkal, mint például a harci szekeret, illetve a laminált íjat.
Korábban
A bronzhegyű lándzsa és a pajzs
A második átmeneti kor néven ismert, az idegen uralom megalázó valóságával telt időszak során az egyiptomiak alaposan áttanulmányozhatták a hódítók fegyverzetét. Amikor I. Jahmesz (ur. Kr. e. 1550 – Kr. e. 1525) felszabadította és újraegyesítette Egyiptomot, az Újbirodalom első fáraójává vált.
Ebben az új aranykorban Egyiptom nagyfokú fejlesztéseket hajtott végre haderejében, fejlettebb fegyverzete és hatékony bürokráciája segítségével pedig a birodalom kiszélesítette határait, és meggazdagodott a hódoltatott népek által fizetett adókból. Az alábbiakban kilenc fegyver következik, amelyek lehetővé tették, hogy Egyiptom felülkerekedjen ellenségein.
Az egyiptomi haderőnek – számos más ókori sereghez hasonlóan – a gerincét a lándzsával felszerelt gyalogság adta. A bal kezükben fából készült pajzsot (ikem), jobbjukban bronzhegyű lándzsát (dzsa) tartó egyiptomi gyalogság szoros alakzatokban közelítette meg az ellenséget.
A lándzsa hossza lehetővé tette, hogy a katonák pajzsuk relatív biztonsága mögül döfjenek az ellenség felé, a bronz hegy pedig elég kemény volt ahhoz, hogy átszúrja a legtöbb korabeli bőrpáncélt.
Ami azonban ennél is fontosabb, hogy olcsón gyártható és pótolható fegyverről van szó. „Egy olyan korban, amikor a fém oly drága volt, az embernek csak egy kis bronzra volt szüksége a hegyén” – mondta el Paul Elliott történész és hagyományőrző, a Hadviselés az Újbirodalom Egyiptomában című könyv szerzője. „Újoncok százait lehetett velük felfegyverezni, tökéletesek voltak a korabeli hadviseléshez.”
A hükszoszok megérkezése előtt az egyiptomi lándzsák megerősítetlen fahegyekkel bírtak, amelyek hajlamosak voltak a törésre harc közben. A Szíriából érkezők megmutatták nekik, hogyan öntsenek egyszerű bronz hegyeket, amelyek üreges talpát csupán rá kellett húzni a fa nyélre.
Az egyiptomi pajzsok szintén egyszerűek voltak – három deszkadarab természetes ragasztóval, illetve állatbőrökkel eggyé erősítve –, azonban nem lebecsülendő védelemmé alakultak, amikor a szoros, a későbbi görög falanxra emlékeztető alakzat szinkronban alkalmazta őket.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2010
- Az aradi vértanúk özvegyei
- Jan van Eyck és a Rózsa-regény
- A végzetes vonzerejű asszony
- Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
- Hová lettek a bűnösök?
- Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
- A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
- Az eredeti Széchenyi az igazi
- Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig
- Drograzzia során került elő egy ellopott Picasso-festmény 10:14
- A brit kapitulációt rögzítő Washington-levelet mutatnak be Londonban 09:23
- Lehetséges Artemisz-szobor töredékére bukkantak Bulgáriában 08:36
- Ismeretlen Szent Ágoston-prédikációkra bukkantak egy középkori kéziratban 08:11
- Krasznahorkai László is ott lesz Európa új irodalmi fesztiválján 06:51
- Online is kutathatóvá váltak Liszt Ferenc magánlevelei és naplói tegnap
- Érintetlen késő ókori szarkofágot nyitottak fel Horvátországban tegnap
- Savinio-idézet került egy milánói múzeum falára tegnap
