Kiderült, milyen „lángoló felhőktől” reszketett Edvard Munch

Három norvég meteorológus, akinek a tanulmányát hétfőn mutatták be Bécsben egy tudományos konferencián, elutasítja azt a korábbi elméletet, amely szerint a tűzfényben pompázó ég megfestésekor az indonéziai Krakatau vulkán 1883-as kitörése ihlette volna a művészt. A norvég festő (1863-1944) egykoron elmesélte, hogy éppen sétált, amikor naplementekor az ég hirtelen vérvörös lett. "Lángoló felhőkről" beszélt, amelyek láttán "reszketett a félelemtől".

A kutatók szerint a vulkánnal kapcsolatos - 2004-ben az amerikai csillagászok által kidolgozott - elmélet nem állja meg a helyét: egy ilyen látvány többször is megismétlődött volna az 1883-as hatalmas kitörés során. Márpedig a Sikoly első változatát 1892-ben közzé tévő Munch szerint ez a látvány egyszeri élmény volt - érveltek a tudósok. Ezenkívül a Krakatau részecskéi inkább sűrű ködöt okoztak volna, mintsem az ég Munch által megfestett hullámzását - írták a Weather című szakfolyóiratban megjelent tanulmányukban.

"Nagyon valószínű, hogy a Munch által megélt élmény és a híres Sikolya mögött poláris sztratoszférikus felhők álltak" - vélték a szakemberek. A Föld légkörének legalsó rétege, a troposzféra - ahol a legtöbb időjárási jelenség képződik - felett a földfelszíntől 20-30 kilométernyire télen kialakuló poláris sztratoszférikus felhők igen ritkán láthatók.

Helene Muri, az oslói egyetem tanára szerint szokatlan körülmények kellenek a kialakulásukhoz. "Nagyon hideg - mínusz 80 - mínusz 85 Celsius-fok kell hozzá, míg a sztratoszférában az átlagos hőmérséklet -60 Celsius-fok. Nedvesség is kell hozzá. Ilyenkor apró jégkristályok képződnek", amelyek tükröződnek a lenyugvó nap sugaraiban - mondta a kutató az Európai Unió földtani konferenciáján.

Az intenzív színek hullámokat formáznak, ezek alkonyat után egy bizonyos időpontban láthatók, míg az alacsonyabban - a troposzférában - lévő felhők szürkület előtt láthatók. "Ez egy újabb elmélet" - hangsúlyozta Helene Muri, aki szerint több más hipotézis is létezik. "Pszichológusok szerint egy belső fordulat késztette Munchöt a Sikoly megfestésére. Mi viszont természettudósok vagyunk, és inkább a természetben keressük a válaszokat" - tette hozzá.

Az ilyen típusú felhőket először az 1870-es években írták le, a nagyközönség addig nem ismerte a jelenséget, amely igencsak ritka: egy 2014-ben Oslóban megfigyelt hasonló jelenség nagy benyomást tett az emberekre, és innen támad a kutatás ötlete - magyarázták a cikk szerzői.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról