Kétezer éves, működőképes lepárlót fedeztek fel Kínában

A páratlan leletegyüttes a Nyugati Han-dinasztia uralkodója, a trónról 27 nap után letaszított és Hajhun márkijaként száműzött Liu Ho (Kr. e. 92-59) érintetlenül fennmaradt mauzóleumából került elő a mai Csianghszi tartományban.

A sírkamra italtároló részében a régészek egy három részből álló bronz szerkezetet találtak: egy forralóüstöt, egy hűtővíz tárolására alkalmas hengeres testet, valamint egy fedőt. Az eszköz legkülönlegesebb eleme a henger alján található két sárkányfej alakú kifolyó, amelyek egyike a lecsapódott párlat folyamatos elvezetését, a másik a felmelegedett hűtővíz frissítését szolgálta. Ez a technológiatörténeti szempontból egyedülálló, kettős kifolyórendszer a bizonyítéka annak, hogy a tárgy nem egyszerű szertartási edény, hanem valódi lepárló volt.

A működőképesség és a hatékonyság bizonyítására a kutatócsoport elkészítette az eszköz feleakkora, átlátszó elemekkel is kiegészített másolatát. A kísérletek során a lepárlót háromféle eljárásnak vetették alá. Először a közeli Hszüsuj folyó vizét desztillálták, amely során a berendezés kiemelkedő hatékonysággal tisztította meg a folyadékot, a kémiai és fizikai szennyeződéseket 72-98 százalékkal csökkentve.

Ezt követően rózsaszirmokból készítettek magas tisztaságú virágvizet, végül technológiatörténeti teszteket végeztek alkohollal. A rácson történő lepárlás egy 7 százalékos folyadék alkoholtartalmát 27,5 százalékra emelte, míg a közvetlenül az üstben forralt 14 fokos hagyományos rizssörből a folyamat végére 66 térfogatszázalékos párlatot nyertek ki.

A szakemberek rámutattak: az írásos források alapján a szakirodalom a szakaszos vízhűtéssel működő lepárlók megjelenését eddig csupán a 13. századra, míg a folyamatos hűtésű rendszerekét a 15. századra tette. Bár korábban is találtak lepárlásra utaló kerámiatöredékeket a mediterrán térségben fekvő Cipruson és a dél-ázsiai Gandhárában, ezek töredékes állapota miatt az eszközök pontos funkciója a mai napig vitatott a régészek körében.

Ezzel szemben a hajhuni sírban feltárt, egyértelműen Kr. e. 59-re datálható, hiánytalanul fennmaradt bronzberendezés megdönthetetlen bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a kifinomult, vízhűtéses lepárlás technológiája legalább tizenhárom évszázaddal korábban létezett, mint azt a tudományos konszenzus eddig feltételezte.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

maják

• Első alkalommal nevesítettek egy maja csillagászt
• Érintetlen ókori maja várost tártak fel Mexikóban
• Évszázadokkal később is zarándokoltak az elhagyott maja városokba
• Felfedezték a maják legkorábbi rögzített naptári dátumát
• Természetes éghajlati ciklusok okozhatták a maja civilizáció hanyatlását
• Ősi maja labdajáték-pályát tártak fel Mexikóban
• Nyitott tanácskozótermek bizonyítják a maja politikai reformokat
• Feltérképezték a maja Atlantiszt
• A maják kiválóan szűrték a vizet, miközben akaratlanul higannyal mérgezték