Keserédes „áldásként” formálta át Izlandot a második világháborús megszállás

Élet a megszállt Izlandon

Mindezen idő alatt a helyi lakosság mindenben együttműködött a britekkel és kanadaiakkal, majd az amerikaiakkal, a kormány pedig hivatalosan továbbra is tartotta magát a korábban kihirdetett semlegességéhez. Mindazonáltal a szigetország igen előnyös támaszpontként szolgált számos tengeri, légi és kommunikációs művelethez, mint például a német Bismarck csatahajó elsüllyesztéséhez.

Izlandon óriási infrastrukturális fejlesztések történtek a második világháború során. Egy ponton a váltás időszakában a lakosság egynegyedét is kitették a brit, kanadai és amerikai katonák, a megszállók számára rengeteg új út, híd, kórház és repülőtér épült országszerte, ezek pedig rengeteg helyinek adtak munkalehetőséget. Az sem volt elhanyagolható szempont, hogy a megszállók folyamatosan pénzt költöttek a szigeten. Egyes izlandiak a mai napig az „áldott háborúként” (blessað stríðið) emlékeznek a megszállás korszakára, mivel a pozitív gazdasági hatások sok évvel a háború után is érezhetőek voltak. A megszállás alatti fejlesztés és kereskedelmi fellendülés, majd a háborút követő Marshall-terv együtt egy szegény halásznemzetből a világ egyik leggazdagabb országává tette Izlandot.

A második világháború során Izland történelmének egyik legfontosabb fejleménye is végbement: 1944 májusában a sziget kormánya népszavazást tartott a Dániával való perszonálunió fenntartásáról – a másik lehetőség egy új, köztársasági alkotmány elfogadása volt, amely a monarchia és ezáltal a perszonálunió megszűnésével járt. Az eredmény szerint 98,4%-os részvétel mellett 98 százalék feletti támogatást élvezett a köztársasági alkotmány elfogadása, így Izland független állammá vált. Dán részről sokan megkérdőjelezték az eljárás legitimitását, mivel a kontinentális ország ekkor még javában német megszállás alatt állt, így tehetetlen volt a helyzetben.

„Az állapot”

A számtalan pozitív fejleménynek viszont olyan „ára” is volt, amelynek a legtöbb izlandi nem örült. A több tízezer fiatal külföldi férfi jelenléte nem kerülte el a helyi nők figyelmét, a létrejövő számos rövidebb-hosszabb kapcsolatot a helyiek egyszerűen „a helyzetnek” vagy „az állapotnak” (Ástandið) nevezték – a becslések szerint több mint 300 izlandi nőt vettek el feleségül a katonák, míg a szigeten körülbelül 225 gyermek született külföldi apától. A hatóságok eleinte igyekeztek korlátozni a helyi nők kapcsolatát a külföldiekkel, és még a rendőrség is nyomozott azok után, akik szexuális kapcsolatot létesítettek velük. Miután azonban nyilvánvalóvá vált, hogy az esetek többségében sem prostitúcióról, sem nemi erőszakról nem volt szó, az „állapot” veszített fontosságából a közbeszédben.

Mivel Izlandon nem léteznek hagyományos értelemben vett családnevek (a keresztnév után jellemzően az édesapa keresztneve szerepel a „-sson” vagy „-sdóttir” végződéssel, attól függően, hogy férfiról vagy nőről van-e szó), az apa kiléte pedig sok esetben ismeretlen volt, sok gyermek kapta a Hansson vagy Hansdóttir utónevet, amely egyszerűen „az ő fia/lánya” jelentéssel bír.

A második világháború emléke e tekintetben egyáltalán nem múlt el nyomtalanul a szigetországban: habár 1945-ben távoztak a külföldi csapatok, 1951-ben a hidegháborús feszültség közepette ismét amerikai csapatok érkeztek Izlandra, amely nem rendelkezett saját hadsereggel, azonban az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) alapító tagja, és az Egyesült Államok vállalta védelmének biztosítását. Az e program keretében érkező katonákat gyakorlatilag karantén alá helyezték a keflavíki légibázison, ahol egyáltalán nem érintkeztek helyiekkel. A támaszpont 2006-ig üzemelt.

Végső mérleg

Kétségtelen, hogy Izland brit megszállása, majd az ezt folytató amerikai jelenlét teljességgel jogtalan volt, mivel a semleges ország sosem egyezett bele az idegen csapatok jelenlétébe. Az is tagadhatatlan egyúttal, hogy egy önállóan védekezésre képtelen országot, amelynek területe stratégiai jelentőséggel bír, egy háborúban óhatatlanul ki fog használni az az oldal, amely előbb el tudja foglalni. Bizonyára van igazság a Churchill által az izlandi kormánynak mondottakban is, miszerint ha a németektől kellett volna elvenniük a szigetországot, az súlyos veszteségekkel járt volna a lakosság számára is.

Nem kerülték el így sem a halálos veszteségek Izlandot – körülbelül 230 izlandi lakos vesztette életét erőszakos módon a háború során, azonban ők nem a szigeten, hanem annak tengerjáró hajóin voltak – számos izlandi hajót süllyesztettek el német tengeralattjárók vagy a Luftwaffe repülőgépei, és sok hajó futott tengeri aknára is.

1. Stratégiai pozíció
2. Az invázió
3. Élet a megszállt Izlandon

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

3. A keleti és a nyugati blokk jellemzői a kétpólusú világ időszakában
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
• 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
• Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
• Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
• Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
• Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
• A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína
• Párhuzamosan kellett kül- és belpolitikailag is legitimálni Németország újraegyesülését
• 10 tény a berlini falról