Kanizsai Miklós sírhelyét tárhatták fel az örvényeshegyi pálos kolostorban

Fotó: Zala Média

Az évek óta zajló ásatások legújabb szakaszában a szakemberek a templom oltára előtti térséget vizsgálták, ahol sikeresen azonosították a kegyúri sírhely maradványait. Bár a temetkezést a múltban megbolygatták és kifosztották, az eredeti kialakítás nyomai jól kivehetők maradtak. A sírkivágat alján, anatómiai helyzetében egy jobb alsó lábszárcsontot, a délnyugati sarokban pedig jelentősebb csontkoncentrációt találtak.

Az antropológiai vizsgálatokra váró maradványok feltételezhetően az 1404 márciusában elhunyt Kanizsai Miklós földi maradványai, aki Zsigmond király korának egyik legbefolyásosabb tisztségviselőjeként szolgált.

A sírhely azonosítását nagymértékben megerősítik az ott talált vörösmárvány töredékek, amelyek egyértelműen Kanizsai egykori sírkövéhez tartoznak. A monumentális sírlapot a 19. században emelték ki a helyéről, majd két részre törve különböző helyszínekre került: a felső része a Deák család közvetítésével Sopronba, míg az alsó része Zalaszentgróton keresztül az 1990-es években a nagykanizsai múzeumba jutott. A most előkerült, méretben pontosan illeszkedő apró márványszilánkok a felső elemből eddig hiányzó részeket pótolhatják, egyúttal fizikai bizonyítékot szolgáltatva a síremlék eredeti helyére.

A régészeti kutatás egy másik szelvényben a nyugati épületszárnyat is feltárta, ahol a szakemberek azonosították az egykori kerengő nyomait, valamint felszínre hozták a jó állapotban megmaradt padlószintet. Egy korábbi, a nyugati zárófal alatt merőlegesen futó fal alapozása a kolostorkomplexum több, egymást követő építési fázisát igazolja. A földmunkák során a szerzetesi élet és a liturgia beszédes tárgyi emlékei is napvilágot láttak: a kutatók könyvvereteket, könyvcsatokat, egy pecsétgyűrűfejet, valamint egy vasból kovácsolt harangnyelvet is katalogizálhattak.

Az örvényeshegyi - történelmi nevén örményesi - pálos kolostor az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend egyik jelentős dunántúli központja volt. Az első írásos forrásokban 1378-ban említett intézményt Kanizsai Miklós alapította, biztosítva a rend számára a szükséges birtokokat. A komplexum a középkor folyamán folyamatosan fejlődött, átvészelte a török hódoltság első évtizedeit, azonban a 16. század végétől a végvári harcok és a hódoltsági terület közelsége miatt elnéptelenedett és pusztulásnak indult.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2023

• Kapitalista szórakoztatás a vasfüggöny árnyékában 
• A marokkói bazárok kincsei
• A királyi konyha és a maradékok sorsa
• A marokkói bazárok kincsei
• A nyugati bűnügyi sorozatok virágzása a 70-es, 80-as években
• Kapitalista szórakoztatás a vasfüggöny árnyékában 
• Szocialista televíziós sorozatok a kádári Magyarországon
• Vonzó ellenfelek - Az amazonok
  
• Negyven éve mutatták be az István, a királyt